Megtalálták Pluto alvilági kapuját

A Pluto kapujának nevezett barlang – görögül Ploutonion, latinul Plutonium – a görög-római mitológia szerint az alvilág bejárata volt. A források elmesélik, hogy az ősi Hierapolisz (ma Pamukkale) városában volt a barlang bejárata, ahonnan mérgező gázok jöttek elő. „A hely annyira ködös a kipárolgástól, hogy alig lehet tőle látni a földet. Ha egy állat belép, azonnal elpusztul tőle. Verebeket dobtam be és azonnal elhullottak, amint belélegezték a gázokat” – írta a barlangról az ókori görög földrajztudós, Sztrabón (i.e. 64/63-i.sz. 24).

A kutatást Francesco D'Andria (Salentói Egyetem) olasz régészprofesszor vezette. D’Andria és csapata a világörökségi védettséget élvező Hierapolisz ősi városának területén végeztek ásatásokat, azon a helyen, ahol két évvel ezelőtt állítólag megtalálták az egyik apostol, Jézus egyik tanítványa, Fülöp maradványait.

A várost időszámításunk előtt 190 körül alapította II. Eumenész (i. e. 197- i. e. 159) pergamoni király. Hierapolisz i.e. 133-ban került római fennhatóság alá, s hamarosan óriási fejlődésen ment keresztül, templomokat és színházakat építettek a gyógyfürdőjéről ismert településen. A késő antikvitás pogány hitvilágában még a 4. században is fontos szerepet játszott Hierapolisz a zarándokok számára. A területet a 6. században számolták fel a keresztények, s valószínűleg földrengések ”fejezték be” a megkezdett pusztítást.

„A Plutoniumot akkor találtuk meg, amikor a patak forrását kerestük” – nyilatkozta D’Andria a Discovery News-nak, hozzátéve, hogy a területen számtalan épületmaradványt találtak, amiket minden bizonnyal egy földrengés döntött romba, illetve előkerültek ión oszloptöredékek is, rajtuk az alvilág istenére, Plutóra (Hadész) és Koréra (Perszephoné) utaló feliratokkal.

A barlang bejáratánál volt a templom, ennek maradványait szintén megtalálták a kutatók, a leírások szerint a hívek innen, a lépcsőkről nézhették a szertartásokat. A zarándokok nem mehettek közelebb, ez ugyanis a papok „kiváltsága” volt, viszont a rituálé részeként madarakat kaptak, hogy megbizonyosodhassanak a természeti képződmény hatása felől.

A ceremónia során állatokat vezettek be a barlangba, majd holtan húzták ki őket. Egyedül Cybele istennő papjai léphettek a barlangba, ők amennyire tudták, visszatartották lélegzetüket – jegyezte fel Sztrabón. A D’Andria vezette csapat egyébként az ásatás idején is megtapasztalhatta a barlang halálos hatását, mivel több apró madár is elpusztult, amikor a barlang közelébe repült.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?