Ismeretlen civilizációt találtak a Közel-Keleten

Háromszáz páratlan kődarabra bukkantak a Szaúd-Arábia Al Magar (magyarul: gyűjtő- vagy találkozóhely) nevű régiójában kutató régészek; többek között kőeszközöket, nyílhegyeket, bárányokat, kecskéket és struccokat ábrázoló állatszobrokat találtak. A tudományos körökben a legintenzívebb érdeklődést egy lóhoz hasonlító állatfaragvány kapta.

Ali bin Ibrahim Al Ghabban, a Szaúd-Arábiai Turisztikai és Régészeti Bizottság alelnöke elmondta, a radiokarbonos vizsgálatok még folyamatban vannak, de az eddigi elemzések szerint legalább kilencezer évesek lehetnek a feltárt leletek. „A felfedezések a hely kiemelt jelentőségére utalnak, valószínűleg egy civilizáció központját találtuk meg” – mondta az alelnök a BBC Newsnak. „Egy őskori fejlett civilizáció szülőhelyéről beszélünk, ők háziasíthattak elsőként lovat a neolitikus időszakban” – tette hozzá.

A legfontosabb, s méretét tekintve is egyedülálló régészeti lelet az a 135 kilogrammos kőtömb, amelynek faragással elkülönített fej, pofa és mar részei egy lóra engednek következtetni. Az ásatásokon több kisebb ló- és lószerszámra hajazó ábrázolást is találtak, amelyek a kutatók szerint egyértelműen a domesztikációra utalnak. Mindezidáig a szakértők úgy vélték, a ló megszelídítésére és befogására hatezer évvel ezelőtt, Kazahsztán nyugati részein került sor, ám a tudósok a friss felfedezések hatására minden bizonnyal megváltoztatják véleményüket.

Egy nemzetközi tudományos csapat kezdte el vizsgálni a nem mindennapi leleteket. Az Al Magar-i helyszínen radiokarbonos vizsgálatokat végző Michael Petraglia, az Oxfordi Egyetem professzorának véleménye szerint a leletek és maga a civilizáció még korábbra is nyúlhat, mint első pillantásra gondolták és az Arab-félsziget esős és a most is tartó száraz időszaka közötti átmenetet fedhette le. Hozzátette: a lovakat ábrázoló faragványok valószínűleg az esős periódusig is visszanyúlnak. A nedvesebb időjárás, a szavannás környezet kedvez a lótartásnak, a füves környezet kiváló terület volt az állatoknak.

A lovakat ábrázoló faragványokon kívül egyéb, 50 ezer évesre becsült kőeszközöket is találtak a kutatók, ami azt suggallja, hogy a mai sivatagos, kietlen táj egykor sokkal lakhatóbb terület lehetett. „A régiót megvizsgálva valószínűsíthetjük, hogy egykor itt egy komolyabb folyam csörgedezhetett, amely mentén termékeny földek húzódtak” – mondta Petraglia.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor történelmi magazin

• Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
• Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
• Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
• A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
• Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról