Az elfeledett romániai kibucok nyomában

A csoportba lépés motivációi

A cionista mozgalmakról, valamint a kibucok kelet-közép-európai történetéről szinte alig tudunk, pedig a két világháború között, illetve a holokauszt után az Izraelbe kivándorolni szándékozó zsidó fiatalok számos esetben helyi szinten próbáltak felkészülni a kivándorlásra, kisebb-nagyobb sikerekkel. A kibuc életforma és a hozzákapcsolódó utópisztikus kísérlet gyakorlati megvalósítása felemás képet mutat, a mai napig viták tárgyát képezi. A kibuc olyan kollektív település ahol a vagyon egy jelentős része közös.

Az első kibucot romániai cionista bevándorlók alapították 1910-ben a Galileai-tó partján Deganya néven. Az első kibucnyikok nem mindennapi erőfeszítéssel teremtettek meg egy ideálisnak képzelt életformát. A kibucélet elsajátítása is ide tartozott, az utópisztikus közösségi lét, amelyet a kibucok kínáltak, azonban úgy tűnik, felemás sikerrel járt. Nem tudunk általános jelenségről beszélni, inkább egy-egy helyi sajátos „próbálkozásra” emlékeznek oral history interjúalanyok.

Ezek elemzésével szeretnénk árnyalni egy kicsit a képet. Kérdéseink a motiváció, a megvalósítás helyi szintjei, és a csalódás vagy épp a siker megélésére fókuszálnak. Mielőtt rátérnénk a kibucok helyi szintű bemutatására, mindenképp említést kell tennünk arról, hogy melyek voltak azok az általánosan megfogalmazható tényezők, amelyek a csoportba lépést motiválták; mitől függött az egyén csoporttudatának kialakulása?

1. A csoportba lépés motivációi
2. A kivándorlás első hulláma
3. A kivándorlás második hulláma

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai