Vetélytársat kapott Mezopotámia

Négyezer évvel ezelőtt a Nyugat-Indiától Észak-Afganisztánig húzódó Indus-völgyi civilizáció - más néven Harappa-civilizáció - több mint 680 ezer négyzetkilométeren terült el, s ezzel kétszer nagyobb területet foglalt magába, mint az egyiptomi birodalom és Mezopotámia együttvéve.

Az indusi műtárgyak a legkorábbi írásos feljegyzésekről tanúskodnak, a harappai múzeumban látható szövegtöredék például 4400 éves, de még ma is vannak olyan írásos emlékek, amelyeket a fejlett technika ellenére sem sikerült megfejteni. A régészek szerint az Indus-völgyi civilizációban a várostervezés volt a legszembetűnőbb jelenség: a Harappában fellelhető csatornák, kutak, illetve téglák mérete és tömege szinte megegyezik a több száz kilométerre levő Mohendzsodáróban alkalmazott arányokkal.

A harappai régészeti nemzetközi konferencián két indiai régész, B.R. Mani és K.N. Dikshit meglepő teóriával állt elő az indiai szubkontinens első ismert civilizációjának eddig többé-kevésbé kanonizált datálásával kapcsolatban. Szerintük ugyanis a legújabb feltárt régészeti maradványok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a Harappa-civilizáció kétezer évvel korábban kezdődött, mint azt eddig hittük.

A megjelenés előtt álló tanulmányukban Mani és Dikshit azt állítják, hogy a Bhirrana-ból (Haryana), származó leletek radiometrikus kormeghatározása és a feltárt pre-harappai kulturális maradványok szerint már időszámításunk előtt 7380 és 6201 között is éltek emberek a kontinensen. Ha állításuk bizonyítást nyer, akkor kijelenthető, hogy az Indus-völgyi kultúra időben egyezést mutat a mezopotámiai civilizáció felvirágzásával (a sumerok i.e. 6500 körül emelkedtek fel az Ubaid-korszakban).

Bár az eddig megfejtett szövegek azt mutatják, hogy a sumerok nyelve semmilyen más nyelvvel nincs rokonságban, az egyik elmélet szerint a mai Irán partjai mentén, azaz nagyjából a két civilizáció határán élő népek elámi-dravida nyelven beszéltek. Az újabban egyre nagyobb támogatottságot élvező elámi-dravida hipotézist vallók arra alapozzák nézetüket, hogy a földművelés a Közel-Keletről Elámon keresztül érkezett az Indus-völgybe, így Mezopotámiából nemcsak az új, forradalmi eszközök kerültek az ókori városállam közvetítésével a szubkontinensre, hanem egy új nyelv is gyökeret eresztett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike