Gazdasági válság: a római kori Britannia intő példája
2012. május 30. 16:25
A társadalmi elégedetlenség, a gazdasági megszorítások a brit történelem egyik legnagyobb válságát tükrözik – mondják a történészek. A kutatók szerint Róma története arra emlékeztet bennünket, hogy a komplex társadalmak elbukhatnak és előbb-utóbb el is buknak.
Korábban
Az Európából érkező hírek nap mint nap egyre borúsabb képest festenek a kontinens gazdasági helyzetéről. Gazdasági válságtól hangos az egész kontinens: a növekvő munkanélküliség és az infláció zavargásokat okoz, Nyugat-Európa egyes részeire tüntetéseket jósolnak. Aggasztóan emelkedik a radikális csoportok, a szélsőséges és populista mozgalmak támogatottsága.
A mai gazdasági helyzetben intő példát mutat a szigetország történetének talán legnagyobb válsága. Az 5. század elejére Britanniában a pénzhasználat teljesen megszűnt, a települések hanyatlásnak indultak, bár néhány város túlélte a pusztítást. Erre a legjobb példa Carlisle városa, ahol a városi tanács és a vízvezetékek még a 7. században is működtek, azonban a középületeket hagyták elpusztulni, s a települések zömében annyi szemét gyűlt össze az utcákon, hogy végül az emberek többsége elhagyta őket.
A britek visszasüllyedtek a vaskor gazdálkodási szintjére. A lakosságszám a négymilliós csúcsról a negyedére csökkent a járványok, éhínségek és az 500-as évek éghajlatváltozása következtében. Vidéken az élet tovább folyt, de csak a cserekereskedelem és az önellátás szintjén, amiből végül a középkori és a modern társadalmak kialakultak.
Felmerül hát bennünk a kérdés: lehet tanulni valamit Britannia akkori tapasztalataiból a mai válságok idején? Természetesen másfél évezred nagyon hosszú idő és a feltételek is lényegesen különböztek a mostaniaktól. A mai tömegdemokráciák ráadásul sokkal összetettebb társadalmi formációk, mint amilyenek a római világ idején létező közösségek voltak. Róma még a 4. században is hatalmas hadsereggel védte önmagát, azonban egy évszázaddal később a hadsereg felbomlott, helyette az új barbár elit vette kezébe az irányítást. A változás sehol sem volt nagyobb, mint a volt birodalom peremvidékein, például Britanniában.
Edward Gibbon a 18. századi híres művében, A Római Birodalom hanyatlása és bukása című könyvében a nagyhatalom bukásának okát nem a barbárok, hanem a kereszténység rovására írta. A mai történészek szerint ez nem így van, azonban egy valami bizonyos: Róma története arra emlékeztet bennünket, hogy a komplex társadalmak elbukhatnak és el is buknak.
Először a társadalmi osztályok, a szegények és a gazdagok közötti szakadék kezdett el nőni. A legtöbb kutatás azt mondja, hogy a társadalom akkor igazán élhető és „boldog”, ha ez a szakadék minél kisebb. A Római Birodalom nyugati felében az igazi vagyon a földben feküdt. A 300-as években a nagybirtokosok elérték, hogy a terület értékénél kevesebbért is földhöz jussanak, ami a pénzügyi és a hitelesség szakadékát még jobban elmélyítette.
A gazdagabb rétegek túlkapásait és pénz utáni hajszáját az alacsonyabb társadalmi rangúak nem nézték jó szemmel, s igyekeztek belőle kimaradni. Az összeomlás fogalmát nehéz számszerűsíteni, azonban az bizonyos, hogy ha a „csoportérzés”, a társadalom egy közös cél felé haladása és azt szem előtt tartása elvész, ez az állapot elvezethet a rendszer széteséséhez, az összeomláshoz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.