Ezen a napon: létrehozzák az Állami Egyházügyi Hivatalt

Az országgyűlés 1951. május 15-én fogadta el az 1951:I.tc.-t az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról. Eszerint az ÁEH feladata az állam és a felekezetek közötti ügyek intézése, különösen az egyes felekezetekkel kötött egyezmények, megállapodások végrehajtása és az egyházak állami támogatása.

A hivatal a Minisztertanács felügyelete alá tartozott (ezzel az addigi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megszűnt). Az ÁEH döntött az egyházi állások betöltéséről, az elmozdításokról, az egyházak anyagi támogatásáról, az egyházi sajtó és könyvkiadás cenzúrázásáról, és mélyen beleavatkozott az egyházkormányzatba. Minden püspöki aulába ún. miniszteri biztosokat (`bajuszos püspök`) nevezett ki. Az ÁEH alsóbb szervei is kiépültek, a megyei tanácsok keretében működő egyházi megbízottak intézményével.

Az egyházpolitika elvi, politikai kérdéseiben a pártközpont döntött, a kivitelezés formálisan az ÁEH-ra tartozott, de keményebb eszköze a politikai rendőrség volt. Az 1970-es évektől a vatikáni új keleti politika és a "kis lépések" segítségével a szocialista rendszerbe illeszkedő egyházakkal fokozatosan javultak a kapcsolatok. A hatalom ekkor már történelmi távlatokban számolt az egyházak és a vallás jelenlétével a szocializmusban.

Az egyházak működését korlátozó jogszabályokat és intézkedéseket csak a rendszerváltás folyamatában helyezték hatályon kívül. A Németh-kormány javaslatára az Elnöki Tanács 1989. június 23-i 1989:14. számú törvényerejű rendelettel jogutód nélkül felszámolta az Állami Egyházügyi Hivatalt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek