Papírsárkányok és légi felderítés

1918-ban a repülőgépek csatasorba állítása még gyerekcipőben járt. A repülők alig két évtizede voltak forgalomban, megbízhatóságukról megoszlottak a vélemények, míg a kormányozható léghajók könnyű célpontot jelentettek a tüzérségnek. A történelemben volt egy pont, amikor rövid ideig a papírsárkányok töltötték be a felderítés okozta technológiai űrt.

Előnye, hogy a papírsárkány pihekönnyű, hordozható és gyors. Amint felemelkedett, a „pilóta” beláthatta a csatateret és jeleket küldhetett az ellenséges hadállásokról a földi egységnek. A papírsárkányok hadicélú felhasználását a németek és a franciák tökéletesítették, de az amerikaiak is sokat kísérleteztek.

„A legnagyobb kérdés mindig is a stabilitás volt” – magyarázta Scott Skinner, a Drachen Foundation alapítója, aki a papírsárkány-történet kutatásának szentelte életét. „Könnyű felküldeni őket az égbe, de nem mindig az a különböző irányú és erejű szélmozgások között” – tette hozzá Skinner, felhívva rá a figyelmet, hogy a papírsárkányok könnyen kontrollálhatatlanná váltak, ha vertikális helyzetbe kerültek.

Samuel Franklin Cody volt az első ember Nagy-Britanniában, aki motorizált repülőgépet vezetett, de neve nem csak emiatt került be a repüléstörténet legszebb lapjai közé: ő fedezte fel a szárnyas-dobozos papírsárkányt is, amely elsőre leginkább a Batman-képregényekben szereplő Batplane-re emlékeztet. Ez sokkal stabilabb volt az előző változathoz képest, mivel csak egy kötél mozgatta, nem pedig papírsárkányok sorozata.

A papírsárkányok háborús célokra (felderítés) való felhasználása korlátozott volt. Ugyan a gyorsan mozgó repülő tárgy még egy jó fegyveresnek is nehézséget okozott, a „pilóták” mindig életveszélyben voltak. Az első világháború után a repülőgépek idejétmúlttá tették a papírsárkányokat, s kizárólag a légi felvételek készítésére használták őket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején