2020. tavasz: Halálos tudomány

A polinézek dél-amerikaiakkal keveredhettek

2012. február 9. 08:56

Egy norvég szakember megpróbálta bebizonyítani, hogy az őslakos amerikaiak és a polinézek közötti keveredés már a Kolumbusz előtti időkben megtörtént. Elmélete szerint a Húsvét-szigetek lakói áthajóztak Dél-Amerikába, ahonnan őslakos indiánok egy csoportjával tértek haza otthonaikba.


A Csendes-óceán hatalmas felületén szétszórt szigetek főként azon tengerészek által lettek benépesítve, akik a keleti partokról és az ázsiai szigetekről indultak el több ezer kilométeres hajóútjaikra. Miközben a Kolumbusz előtti Amerika lakosai olyan emberektől származtak, akik egy messzi északi, mára már elfeledett földnyelv lakosai lehettek. A két csoport tagjai valaha találkozhattak az Újvilágban? Jó esély van rá, – állítja egy új tanulmány – hogy bizonyítékokat találhatnak arra nézve, miszerint a Húsvét-szigetek lakói eljutottak Dél-Amerikába és keveredtek a bennszülött amerikaiakkal.

Az Oslói Egyetem immunológusa, Erik Thorsby először analizálta a húsvét-szigeteki embereket 1971-ben. Ő és kollégái kimutatták az őslakos amerikaiak korai nyomait a polinézek szervezetében. Úgy véli, a legutóbbi leletek is azt mutatják, hogy az amerikaiak a polinéziaiakkal tartottak visszaútjuk során Dél-Amerika partjaitól a Húsvét-szigetekig, mielőtt az európaiak megjelentek volna a színen.

A Dél-Amerikától 3700 kilométerrel nyugatra található Rapa Nui sziklás szigetének lakóit az 1860-as években erőszakkal deportálták Peruba, ahol rabszolgává tették őket. Az őslakosok és a polinéziaiak génjeinek keveredésére hosszú ideig ez szolgáltatott bizonyítékot. Azonban Thorsby az 1970 óta gyűjtött szigetlakók vérmintájának segítségével meg tudta vizsgálni a DNS állományuk bizonyos genetikai karaktereit.

Ahogyan az várható volt, a génállományuk jellemzőinek legtöbb része azonos a többi polinéziaiéval. Azonban a mintákban lévő emberi leukocita antigének – a gének egy csoportja, amely az emberi immunrendszer számára elengedhetetlen a fehérjék kódolása szempontjából – azt mutatták, hogy néhány egyedben volt egy allél, amely csak az őslakos amerikaiakban megtalálható.

Ez és más közvetlen bizonyítékok arra utalnak, hogy az allélok idősebbek és évszázadokkal korábban a szervezetükbe kerültek, mielőtt még az európaiak Peruba hurcolták volna a szigetlakókat. „Az eredmények azt mutatják, hogy a polinéziaiak meglátogatták Dél-Amerikát a 15-16. század környékén, sőt néhány amerikai indián velük tartott a visszaút során” – mondta Thorsby, majd hozzátette: ez még csupán egy spekuláció, s további kutatásokat igényel.

A tudósok már más bizonyítékokat is felfedeztek a polinézek és az Újvilág lakosai közti kapcsolatot illetően. Egyes növények – mint például az édesburgonya – az Andok-hegységből származnak, azonban már a Kolumbusz előtti időkben is megtalálható volt a csendes-óceáni szigeten. A kutatók nyelvi és művészetbeli hasonlóságokat is felfedeztek a két kultúra között. Azonban a végleges régészeti bizonyítékok még hiányoznak.

Az őslakos amerikaiak és a polinézek közötti – 1492 előtti – keveredésre való bizonyíték megtalálása azt jelzi, hogy az utóbbiak képesek voltak eljutni Dél-Amerikába. Ennek ellenére Thorsby állítását néhány tudós meglehetősen szkeptikusan fogadta. „Igazán jó látni az ehhez hasonló kutatásokat, azonban a végleges választ a kronológiai kontroll hiánya miatt még nem lehet kimondani” – mondta a Hawaii Egyetem archeológusa, Terry Hunt.

Véleménye szerint Thorsby adatai nem zárják ki véglegesen annak lehetőségét, hogy a két csoport az európaiak színrelépése után keveredett egymással. Szerinte a teória alátámasztására a legszükségesebb az lenne, ha az európaiak érkezése, tehát 1722 előtti csontvázakat találnának a kutatók, ami eddig még sajnos nem történt meg, s az esély is elég csekély rá. Thorsby elismerte, hogy elméletének bebizonyítására ősi maradványok genetikai tanulmányozására lenne szükség, de továbbra is reménykedik, hogy ráakad egy ilyenre.

2020. tavasz: Halálos tudomány
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!