2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Szekfű és Hóman egy kötetben

2011. december 7. 14:45 MTI

Szekfű Gyula és Hóman Bálint történészi munkásságáról, politikai pályafutásáról adott ki két tanulmánykötetet a Kodolányi János Főiskola Történeti Műhelye a Ráció Kiadóval; a könyvbemutatók csütörtökön lesznek a Közép-európai Kulturális Intézetben.


Ujváry Gábor történész, a Kodolányi János Főiskola rektorhelyettese, a kiadványok szerkesztője elmondta, hogy a két kötet 20-20 tanulmányt tartalmaz és különböző szempontok szerint járja körül a magyar történetírás két nagy személyiségét, munkásságukat.

"A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében" című kötetben a tanulmányírók egyöntetűen megegyeznek abban, hogy a történetíró és ideológus a két világháború között meghatározó személyiség volt a magyar kultúrában és az egyik legnagyobb magyar történész, persze vannak nézetei, amelyeken túlhaladott az idő, de nyelvezete, forrásismerete a legkiválóbbak közé emeli - hangsúlyozta a történész.

Olvashatók olyan írások, amelyek Szekfű Gyula (18983-1955) magyar származását vonják kétségbe, svábnak tartották, de mások kutatásai bebizonyították, hogy ez alaptalan, mert régi székesfehérvári magyar család sarja a történész. Szekfű Gyula 17 éven át tartó bécsi levéltárosi munkásságáról írt például Fazekas István, aki jelenleg is a bécsi levéltár magyar rezidense és Ress Imre levéltáros, történész.

Ujváry Gábor fölidézte, hogy Szekfű Gyula Hóman Bálinttal együtt írta meg Magyar történet címen az eddigi legegységesebb magyar történelmi összefoglalót. Hóman Bálint kiváló középkor-történészként jegyezte a honfoglalástól Mátyás király uralkodásáig tartó időszakot, majd a következő korszakokat a 20. század elejéig Szekfű Gyula vetette papírra.

A másik kiadvány "Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus" címmel jelent meg. A tanulmányok különböző konferenciák előadásainak megszerkesztett változatai, amelyekben és a szerzők elismerik, hogy Hóman Bálint (1885-1951) a magyar középkor kiváló tudósa volt. Ujváry Gábor emlékeztetett arra: a szerzők levélben kérték Pálinkás Józseftől, a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől, hogy a tudós testület állítsa vissza Hóman Bálint akadémiai tagságát, az 1946-os Népbírósági ítélet azonban még érvényben van ellene.

A kiadvány címe Hóman Bálinttól származik és azt jelzi, hogy a szemléletváltozás gyakori a történelemben. Ujváry Gábornak az a véleménye, hogy át kellene értékelni Hóman Bálint történeti és politikai szerepét is, rámutatva, hogy Hóman vallás- és közoktatásügyi miniszterként egységes középiskolai törvényt hozott. Megszavazott ugyan két zsidótörvényt is és az 1944 márciusi német megszállás, majd a nyilas hatalomátvétel után is részt vett a törvényhozás munkájában, később a Szálasi kormánnyal nyugatra szökött. Amerikai fogságba esett, visszahozták Magyarországra és 1946-ban a Népbíróság háborús bűnök elkövetése miatt életfogytiglanra ítélte. 1951-ben a váci fegyházban halt meg. Mindazonáltal történészi kvalitásait nem lehet kétségbe vonni - hangsúlyozta Ujváry Gábor.

A két könyv DVD-melléklettel jelenik meg, Hanák Gábor rendező két dokumentumfilmjét a könyvbemutatón is levetítik - tette hozzá a történész.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár