Az aztékok a földmérésben is jeleskedtek

Gonzalo de Salazar (El Gordo) igazi fösvény alak volt: a konkvisztádorból lett helyi nagyúr súlyos adókat vetett ki a mai Mexikóváros északi részén fekvő Tepetlaoxtoc lakóira. Azért, hogy rámutassanak El Gordo kapzsiságára, az Acolhua aztékok adószedői a 16. század derekán saját maguk mérték fel földjeiket – sokkal pontosabban, ahogyan azt a spanyol hűbérúr és útonállói tették.

A papíralapú Tepetlaoxtoc cenzus, más néven Codex Vergara, több volt egy egyszerű felmérésnél. Minden egyes felnőttről és gyermekről tartalmazott képet, valamint a felsorolt 386 farmról egy részletes térképet. A földmérők megmérték a területek hosszát és átváltották azt a helyi mértékegységre (tlalcuahuitls).

Clara Garza-Hume, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem matematikusa kollégáival együtt ezekre az adatokra támaszkodva tanulmányozta át az aztékok által használt matematikai képleteket. A derékszögű területekkel nem is lett volna probléma, de a mintegy kétszáz, négyoldalú, nem szabványos formákkal már meggyűlt a bajuk a kutatóknak.

Mivel az aztékok nem ismerték a trigonometriát, a földek által bezárt szögeket nem lehet leolvasni a rajzokról, a négyszögek pedig számos alakzatot alkothatnak. A kutatók egyelőre azt tehetik, hogy megvizsgálják az egyes földterületek esetében felmerülő alakzatok széles skáláját. Az aztékok igen jó munkát végeztek, az esetek 85 százalékában legfeljebb 10 százalékos hibahatárral dolgoztak – derült ki modern matematikai vizsgálatok alapján végzett kutatásról szóló, a minap a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban publikált tanulmányból.

A helyieknek nem okozott nehézséget becsapni az újonnan érkezett hódítókat, mivel azoknak fogalmuk sem volt, hol kezdődnek vagy végződnek a farmok. Az ilyen tanulmányok azért is fontosak, mivel általuk betekintést nyerhetünk az azték tudományba, s nem csak az asztronómiába. Ráadásul mindez azt is mutatja, hogy az őslakosok nem mindig a jóra használták fel leleményességüket: minden egyes fillért megpróbáltak kisajtolni új uraikból.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán