Amundsen hajóját követeli Norvégia
2011. augusztus 24. 13:24 Discovery News
Norvég üzletemberek szállítanák haza a nemzeti hősnek számító Amundsen hajójának roncsát Kanadából. A grandiózus tervet mind az ICOMOS, mind a helyi lakosok ellenzik.
Korábban
Nyolcvan évvel elsüllyedése után hazatérhet Amundsen hajója, a Maud. A kanadai Nunavut lakói viszont ellenzik a közeli Cambridge-öböl mélyén pihenő történelmi ereklye elszállítását, mert a roncs turisztikai bevételt jelent a település számára, ugyanis a hajótest egy része szabad szemmel is látható.
A szokatlan akciót finanszírozó Espen Tandberg és testvérei tervei szerint a roncsot ballonokkal emelnék ki, majd egy bárkára helyezve hétezer kilométeren keresztül úsztatnák vissza annak "szülőhelyéig", a norvégiai Askerig, ahonnan 1917-ben kifutott. Végül egy múzeumba kerülnének a maradványok.
A történelmi örökségüket és a térség turizmusát féltő lakosokat azonban az UNESCO műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS is támogatja, amely ellenzi a roncs elszállítását. Susan Barr, az ICOMOS illetékes bizottsága részéről közölte: a Maud fedélzetén tett expedíció nem tartozott Amundsen dicsőséges vállalkozásai közé, valamint a norvég felfedező két másik- fontosabb utak során használt- hajója, a Gjøa és a Fram egy oslói múzeumban van.
Amundsen volt az első európai, aki rövidebb kereskedelmi útvonalat keresve áthajózott az Északnyugati átjárón 1906-ban, valamint ő hódította meg a Déli sarkot is 1911-ben. 1918 és 1920 közt a Maud fedélzetén másodszor is megpróbált áthajózni az átjárón, viszont ekkor már nem járt sikerrel. A hajót eladták a Hudson Bay Társaságnak; az új tulajdonosok Baymaud névre keresztelték azt, és 1930-ban bekövetkezett süllyedéséig úszó raktárként valamint a térség első rádióadója központjaként hasznosítottak.
Az askeri tanács később alig egy dollárért megvásárolta a roncsot és kiviteli engedélyt is szerzett hozzá 1990-ben, amely már elévült, viszont megújításáért harcba szállnak a Maudot hazaváró norvég befektetők.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap