Még mindig nem találják Amundsen nyomát

Az Amundsent és öt társát szállító hidroplán, a Latham 47 maradványait a norvég haditengerészet legkorszerűbb technikával felszerelt hajóinak segítségével próbálták felkutatni egy 120 négyzetkilométernyi területen, a sarkvidéki Medve-szigettől északnyugatra, ahol 1933-ban egy halász látni vélte a roncsokat.

"Minden lehetséges nyomot követtünk, de semmit sem találtunk. Többé nem indul keresőakció Amundsen repülőgépének felkutatására" - jelentette ki szombaton a Tromsöi Repülőgép-múzeum igazgatója, Kjell Lutnes az NTB norvég hírügynökség jelentése szerint. Az expedíció új-zélandi vezetője, Rob McCallum csalódottan beszélt arról, hogy vagy tévesek voltak a hajdani halász adatain alapuló helymeghatározások, vagy pedig a halászhajók vonóhálói más helyre vitték roncsokat.

Az expedíció során a motorra koncentráltak, mert a gép fából készült és ezért a kutatók feltételezték, hogy a géptest nem maradt fenn. "Ha a motor a kutatásra kijelölt övezetben van, korszerű felszerelésünkkel meg fogjuk találni" - mondta az indulás előtt Vegard Hatten, a norvég haditengerészet szóvivője. Az expedíció számára a norvég haditengerészet két őrnaszádot bocsátott rendelkezésre, amelyeket a legkorszerűbb szonártechnikával és mélytengeri kutatásra is képes robotokkal szereltek fel.

Amundsen volt az első felfedező, aki végighaladt az Északnyugati átjárón (1903-1906), majd az angol Robert Scott kapitánnyal folytatott drámai vetélkedés során 1911-ben elsőként jutott el a Déli-sarkra. 1926-ban Amundsen az olasz Umberto Nobile és az amerikai Lincoln Ellsworth társaságában léghajón repült át az Északi-sark fölött. Két évvel később, 1928. június 18-án a norvég kutató, valamint honfitársa, Leif Dietrichson és velük együtt négy francia eltűnt a Barents-tenger térségében, miközben a Latham 47 típusú gépen megpróbáltak segítséget nyújtani Umberto Nobile számára, aki egy újabb sarki expedícióról visszatérőben társaival egy jégtáblán rekedt.

Amundsen és társai eltűnésének körülményei ismeretlenek, sem a hidroplánra, sem utasaira nem akadtak rá azóta sem. Umberto Nobilét és expedíciójának egy részét viszont később sikerült megmenteni. Az eltűnt hidroplánnak a múltban eddig csak egy úszóját és egy üzemanyagtartályát találták meg. Az észak-norvégiai Tromsö múzeumában őrzött tartály sérüléseiből arra lehetett következtetni, hogy Amundsen gépe kényszerleszállást hajtott végre a tengeren.

„Valaki egy kést és egy nagy kalapácsot használt a tartályon. Ez annak bizonyítéka, hogy valaki túlélte a leszállást, de az expedíció nem készült fel arra, hogy túléljen a tengeren. Valószínűleg megpróbáltak visszatérni a jégmezőre” - mondta el az NTB norvég hírügynökségnek Kjell Lutnes, a KNM Tyr expedíciójának tagja. A tragédia feltételezett térségét már 2004-ben is át akarták kutatni, de akkor a rossz időjárás miatt le kellett fújni az expedíciót.

Bár Amundsen repülőgépét nem sikerült megtalálni, a tengerfenékről készült felvételek súlyos környezeti pusztulást tártak fel a Barents-tenger mélyén. "Láttuk, hogyan pusztítják a tengerfenéket a hatalmas vonóhálók. Magukkal hurcolnak minden korallt, amelyek aztán soha többé nem nőnek ki újra. Ez egy igazi ökológiai botrány" - jelentette ki a múzeumigazgató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől