Exponenciálisan nőtt az őskorban az abók száma
2011. május 13. 10:19
Az abók népességnövekedését egy új matematikai modell segítségével számították ki, amely során kiderült, hogy az ausztrál őslakosok száma az elmúlt négyezer évben ugrott meg hirtelen.
Korábban
A holocén kor végéhez közeledve nagy növekedés volt tapasztalható az őslakosok számát illetően – nyilatkozta Christopher Johnson ökológus, a Tazmániai Egyetem professzora. Johnson elmondta: a radiokarbonos kormeghatározó vizsgálatok azt mutatják, hogy az elmúlt 10 – de különösen az elmúlt négy – ezer évben fokozatosan nőtt az abó települések száma. „Ez az arány exponenciálisan emelkedett a jelenhez közeledve” – írja Johnson a héten a Proceedings of the Royal Society B. című folyóirat internetes kiadásában közölt tanulmányában.
Néhány szakember azonban úgy érvel, hogy amikor az abók 45 ezer évvel ezelőtt először népesítették be Ausztráliát, a populáció száma azt követően érdemben már nem változott, s ez igaz volt az európaiak megérkezéséig. Johnson kollégájával, Barry Brookkal (Adelaide Egyetem) együtt egy matematikai modellt dolgozott ki, hogy segítse a kérdés tisztázását. A modell szerint amikor egy adott népcsoport elhagyja korábbi tartózkodási helyét, a lakhatásra utaló jelek is fokozatosan eltűnnek. Johnson és Brook háromszáz sziklát vizsgált meg Ausztrália szerte, s azt próbálták megbecsülni, hogy milyen mértékű volt a bizonyítékok kikopása.
Johson szerint a tartózkodásra utaló jelek eltűnése nem vonatkozik azokra népcsoportokra, amelyek népessége exponenciális növekedést mutat. A kutatók megállapították: az abók száma az elmúlt 5 ezer évben minden ezer esztendőben 40 százalékkal nőtt, az azt megelőző időszakban pedig 10-15 százalékkal gyarapodott. „Ez önmagában még nem számít komoly növekedésnek, de ha kivetítjük 10 ezer évre, akkor az már elég drámai” – így Johnson, aki szerint minderre elég valószínűtlen időben, szárazságok közepette került sor. A kutató úgy gondolja, hogy ennek egyik következménye a tasmaniai farkas 3-4 ezer évvel ezelőtti kihalása volt, ami azzal magyarázható, hogy a vadászatnak valahogy lépést kellett tartania a népességrobbanással – akár a természeti források felélése árán is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
- Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
- Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
- Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót tegnap