Száz éve adták át az Északi Fűtőháztelepet

Mint azt Varsányi József, a Vasúttörténeti Park munkatársa felidézte, az 1900-as évek elején a gazdasági fellendülés együtt járt a vasúti teher- és személyforgalom jelentős növekedésével. Az Északi Fűtőháztelep megépítése azután vált szükségessé, hogy a Nyugati pályaudvar fűtőházi kapacitása kevésnek bizonyult, ráadásul azt a térséget akkorra már "körbenőtte" a város.

Ennek nyomán épült fel 1909 és 1911 között a rákosrendezői pályaudvar közelében lévő 70 ezer négyzetméteres területen az Északi Fűtőháztelep, amelyen laktanya, műhelyek és egyéb kiszolgáló létesítmények mellett helyet kapott egy 22 állásos és egy 34 állásos fordítókorongos körfűtőház. Utóbbi a történelmi Magyarország legnagyobb fűtőháza volt, a két létesítmény együtt 200 gőzmozdony kiszolgálását látta el.

A kisebbik fűtőház a II. világháborúban annyira megsérült, hogy már nem lehetett megmenteni, a nagyobbik viszont eredeti formájában maradhatott meg. Igaz, a gőzmozdonyok háttérbe szorulásával funkciója valamelyest megváltozott, főként a járműjavítás került előtérbe. Ehhez azonban nem volt szükség nagy átalakításokra a fűtőházban, azt ugyanis már eleve úgy építették meg, hogy minden mozdonyállás alatt szerelőakna volt, és kialakítottak egy úgynevezett keréksüllyesztőt, amelynek segítségével gyorsan ki tudták cserélni a gőzmozdonyok kerekeit.

Mint Varsányi József fogalmazott, 1911-es átadásukkor a fűtőházak a kor legmagasabb színvonalát képviselték, és az egész telepet úgy alakították ki, hogy rendkívül hatékonyan folyhatott a munkavégzés. A 34 állásos fűtőház mellett fennmaradt az egykori vasutas laktanyaépület, amelynek felújítása most is folyik, valamint a víztorony. Emellett a terület közelében több korabeli - időközben átalakított - vasutas lakóház is megtalálható még.

A szakember szerint óriási jelentősége van annak, hogy a terület és a fűtőház a Vasúttörténeti Park 11 évvel ezelőtti létrehozásával fennmaradhatott, így ugyanis sikerült megőrizni a Magyarország történelmét, fejlődését jól példázó vasúti emlékeket. A fűtőházban és a park területén ugyanis számos olyan - nem is egy ritka, egyedi - mozdony és vasúti kocsi, valamint tárgyi emlék lelt otthonra, amely jól szemlélteti egy-egy korszak technikai színvonalát, a fejlődést.

A körfűtőházban állomásoznak többek között a nosztalgiamozdonyok, köztük az ország legöregebb, működő gőzmozdonya 1870-ből és a legendás Árpád motorvonat a harmincas évekből. A nosztalgia járművek büszkesége az 1912-ben épült elegáns teakfa étkezőkocsi, amely a híres Orient Expressz mozdonya mögött robogott.

A fűtőház egyébként gyakran rendezvényeknek - például autós bemutatóknak, koncerteknek - is helyszíne, de a két szélső állás ma is ugyanazt a funkciót tölti be, mint 100 éve: itt fűtik fel a nosztalgiaszerelvényeket húzó gőzösöket.

A centenárium áll a park hétvégi szezonnyitó rendezvényének középpontjában is. A Mozdony Matiné alkalmával a százéves fordítókorongon a legöregebb gőzösöket tekinthetik meg az érdeklődők, emellett kipróbálhatják a korabeli hajtányt és utazhatnak gőzössel. Mindezek mellett számos program várja a családokat szombaton és vasárnap a fővárosi Tatai úti parkban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?