Nehezen birkózik meg Irak Szaddám örökségével
2010. december 22. 09:52 The Guardian
Vissza-visszatérő kérdés Irakban, hogy vajon lerombolják-e a Szaddám Huszein diktátorhoz köthető összes, az országban még álló építményt. A síita vezetésű rezsim felettébb óvatosan kezeli a témát.
Korábban
A bagdadi mecsetben található hatalmas kripta megközelíthetetlen volt az elmúlt három évben, így az ott őrzött Korán is el volt zárva az érdeklődő szempárok elől. Mindeközben a politikai vezetés a Szaddám-rezsim és a Baász-párt harminc éves történetének kulturális örökségét igyekszik számba venni. „Ami itt van, az szinte felbecsülhetetlen, több millió dollárt érhet” – mondta Seikh Ahmed al-Szamarrai, az Iraki Szunnita Alapítvány elnöke, miközben a nyugat-bagdadi mecset karcsú minaretjeire mutat, amelyeket Szaddám Huszein az Összes Csata Anyjának keresztelte el. A férfi mögött az ún. véres Korán hever, amit az iraki diktátor saját vérével „mondott tollba”.
A síita vezetésű kormány roppant mód érzékeny az elmúlt rendszer kulturális szimbólumainak előtérbe helyezését illetően, az adminisztráció egyik része próbálja az épületeket és műkincseket a lehető legnagyobb „biztonságba” helyezni, hogy ne tudják velük felidézni és dicsőíteni a rettegett Baász-párt uralmát. S ott vannak maguk a szunniták, akik a kincsek újraosztásától és az elzárt területek kapuinak megnyitása utáni égi dörgedelemtől félnek, amennyiben a Korán eme istenkáromló példányára valaki szent könyvként tekintene. „Rossz, amit csináltunk. Ez haraam (tiltott)” – mondta el a vérrel írott könyvről Seikh Szamarrai. A népharag ellenére az elnök az amerikai invázió utáni viharos években a könyv védelmezőjének szerepében lépett fel, a Korán egyes lapjait saját házában, míg a többit rokonainál rejtette el.
A többi relikviával valamivel könnyebb dolga van a kormánynak. Ilyen például Szaddámnak a Bagdadban felállított szobra, amelyet az intervenciós csapatok 2003 áprilisában döntöttek le talapzatáról, valamint a Baász-párt funkcionáriusairól mintázott, az ország számtalan pontján felbukkanó rézből készült mellszobrok. A 2003 óta immáron negyedik kormányát fogyasztó ország vezetése leginkább azzal van elfoglalva, hogy mit kezdjen azokkal a műemlékekkel, amelyek ugyan a Szaddám-érában keletkeztek, de a közel-keleti állam kultúrájának integráns részét alkotják; például a főváros központjából látható, az Irán ellen aratott győzelem előtt tisztelgő, katonai parádék helyszínéül szolgáló két egymásba hajló monstre karddal, amely annyira összefonódott a várossal, mint a Hagia Sophia Isztanbullal, vagy az Óváros Damaszkusszal.
„Irak legtehetségesebb művészeinek olyan alkotásokat kellett tervezniük, amelyek az emberek elnyomását szolgálták” – vallja Ahmed Csalabi, aki az iraki közéletnek a párt maradványaitól való megtisztulási folyamatát vezényelte le az iraki diktátor bukása utáni első években. „Ez nagyon destruktív hatással van az emberek pszichéjére. A totalitarianizmus következményeit juttatja az eszünkbe, s annak az embernek az idealizálását, aki a gonoszt testesíti meg. Az előző rendszer semmit sem hozott az országba, semmi olyat, ami esztétikai funkcióval bír” – tette hozzá.
„Itt volt, uralkodott és hatással volt a világra” – ez már Movaffak al-Rubaje, Szaddám Huszein egykori nemzetbiztonsági tanácsadójának véleménye. „Szaddám történelmünk része, igaz, annak rosszabbik felét testesíti meg. Ugyanakkor azt is el kell ismernünk, hogy nagy változásokat hozott az ország életébe. Ezt nem szabad elfelejtenünk, s az örökségét sem kellene teljesen eltemetnünk. A legfontosabb tanulság Irak számára, hogy az ország nem lehet újra diktatórikus berendezkedésű” – vallja a politikus.
Idővel a Szaddám-rezsimről szóló diskurzus Irak történelmi tudatának szövetébe ivódhat, hasonlóan Németországhoz, ahol a negyvenes évek végén megkezdődött a nácikkal kapcsolatos társadalmi párbeszéd. Egyesek szerint a Szaddám-szobroknak nincs helyük az utcákon, azok ugyanis félelmet ébresztenek a polgárokban, de Ali al-Muszavi, a jelenlegi elnök, Nour al-Maliki szóvivője szerint a véres Koránt is csak magánmúzeumban szabadna kiállítani, mivel az sokak érzékenységét még mindig sérti.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2022
- Lacikonyhák és társaik
- A gumigyártás és árnyoldalai
- A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
- A szabin nők közbelépése
- Hét híres fal
- Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
- Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
- A zalaújvári Festetics-kastély
- Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap