Aki átépítette Budapestet

Alig két évtizedes pályája alatt Lajta rendkívül változatos, épületről-épületre új megoldásokat felmutató, ugyanakkor egyenletesen magas színvonalú életművet hozott létre. Legkorábbi alkotásai Lechner Ödön nemzeti szecessziós törekvéseihez csatlakoztak. Első jelentősebb figyelmet kapott, fővárosi épületei – az Izsó utcai Malonyay-villa vagy a Wechselmann-féle Vakok Intézete a Mexikói úton – 1906 után az angol Arts and Crafts, a finn nemzeti romantikus építészet és a hazai népi építkezés tanulságait ötvözték. 1910 táján a Bárczy-éra városvezetése nemcsak iskolaprogramjának legigényesebben kivitelezett darabját, a Vas utcai Felső Kereskedelmi Iskolát, de az új városi könyvtár és kultúrpalota monumentális feladatát is Lajtára bízta, az utóbbi megvalósítását azonban a háború megakadályozta.

A pesti zsidó szentegylet építészeként működésének fontos terepe volt a síremlékművészet is, ahol rendkívüli díszítő-fantáziája nemes anyagokban ölthetett testet. Lajta 1910 körüli érett alkotásai – például a mai Új Színház a Paulay Ede utcában, testvéreinek Szervita téri üzletbérháza vagy az említett iskolaépület – a korszak európai élvonalába sorolhatók, sok tekintetben pedig már az 1920-as évek art decóját, modernizmusát előlegezik. Nem meglepő, hogy az 1930-as évek magyarországi progresszív építészete éppen Lajta Bélában lelte meg egyik elődjét.

2010 a Lajta Béláról magyar nyelven megjelent egyetlen összefoglaló mű kiadásának 40. évfordulója is. Az építészet története iránt érdeklődő közönség és a szakirodalom Lajta-képét is e mára megkopott szemléletű, adataiban sok kiegészítésre szoruló monográfia határozza meg. Alkotásainak jelentősége ellenére az építészről mindeddig nem rendeztek eredeti dokumentumokat felvonultató kiállítást. A fellelhető Lajta-dokumentumok többségét őrző Fővárosi Levéltár más köz- és magángyűjteményekkel együttműködve ezért gondolta időszerűnek az életmű legalább vázlatos bemutatását, e dokumentumok legfontosabb darabjainak a közönség elé tárását. Kiállításunk egy összetettebb, talán töredékesebb vagy ellentmondásosabb, de épp emiatt az eddiginél nagyobb történeti hűséggel bíró Lajta-kép kialakításának akar a kezdő lépése lenni.

A Fővárosi Levéltár tárlata egyrészt az alkotói személyiséget kívánja az eddigieknél árnyaltabban megrajzolni: első egysége az életrajzi kronológiát csak lazán követve Lajta építészetének néhány inspirációs forrását, illetve szellemi és társadalmi kapcsolatrendszerének rekonstruálható elemeit mutatja be. Itt – számos eddig ismeretlen építészeti dokumentumon, a Leitersdorfer-családra (ez volt a tervező eredeti vezetékneve) és az építész fontosabb megbízóira vonatkozó iratokon túl – olyan kuriózumok is láthatóak lesznek, mint a Lajta hosszas európai és észak-afrikai tanulmányútjai során beszerzett jelentős fényképgyűjtemény néhány szép darabja, vagy egykor az építész tulajdonában lévő iszlám kerámiatöredékek, népművészeti és liturgikus tárgyak.

A kiállítás második egysége az építészet, a főváros épített öröksége iránt érdeklődő közönség által jól ismert, de mára – sőt sok esetben már tervezőjük életében – nagyrészt átalakított, megcsonkított főművek részletesebb bemutatására törekszik. Amennyire az igen töredékesen fennmaradt források engedték, igyekeztünk megjeleníteni a tervezési folyamat egymásra következő, sokszor nagy eltéréseket mutató fázisait, a megvalósult épület jellegzetes részleteit, sőt néhány épületnél a későbbi átalakulás egyes fázisait is – jórészt korábban kiállításon be nem mutatott tervek, archív fotók és dokumentumok segítségével. Külön kiállítási egység idézi fel a Lajta-iroda önálló alkotóként is nevet szerzett munkatársainak – többek közt Málnai Bélának és Kozma Lajosnak – a korai munkásságát.

A kiállítással egy időben valósul meg a „Lajta Béla virtuális archívum” elnevezésű online projekt, amely az építészre és műveire vonatkozó képi és írott dokumentumok, egykorú sajtóanyag lehető legteljesebb összegyűjtését és jól áttekinthető rendszerben való prezentálását kísérli meg, helyt adva egyúttal a Lajta-kutatás legújabb eredményeit képviselő tanulmányoknak is.

Megtekinthető: 2010. október 11. – 2011. február 11.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban