Kocsmák miatt ócsárolták a gótikus templomot

„Rejtély, hogyan kerülhette el az elmúlt évtizedekben a tüzetesebb vizsgálatot a gótikus, 14. század második feléből származó templom” - mondta el a műemlékem.hu-nak a helyszínen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-Magyarországi Regionális Irodájának vezetője.

Különösen meglepő ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az épületet csak a 20. században legalább fél tucatszor újították fel kisebb-nagyobb mértékben – legutóbb az 1990-es évek elején, amikor már minden lehetőség meg lett volna egy alapos tudományos felméréshez - tette hozzá Paszternák István, aki a református gyülekezet presbitere és helybéliként a templom megbízott gondnoka is.

A mellőzésben talán szerepet játszott Myskovszky Viktor meglehetősen lesújtó véleménye az épületről. A körmöcbányai, majd kassai főreáliskolai rajztanár a Műemlékek Országos Bizottságának tagjaként 1900-ban elsőként készített felmérési rajzot és műemléki leírást a Nagytemplomról.

„Már eddig is nem csekély számú műemléket és templomot vizsgáltam és vettem fel, de nem emlékszem, hogy láttam volna valahol oly nagy mértékben s minden ok nélkül elrontott templomot, mint a sajószentpéteri; így a sokszög által határolt szentélynek csak a gót ablakai maradtak fenn eredeti alakban, a szentély csúcsíves boltozata már hiányzik, a hengeres faltövekből kiugró vagy inkább szétágazó s szép profilú boltgerinczek letörvék s ily letört állapotban minden helyes izlés ellen hagyattak meg. Az eredetileg csúcsívezetű, szépen profilirozott diadalív felső része szintén le van rombolva, úgy hogy ez ívezetnek csak bekezdései maradtak meg. Ezen vandalszerű rombolás alighanem az új famennyezet építése miatt történt” – írta Mykovszky Viktor a sajószentpéteri templomról.

„A 19. század végén, a 20. század elején divatos volt Sajószentpétert és mindent, ami a településsel összefüggött, ócsárolni egy magára valamit is adó értelmiséginek” – magyarázta portálunknak Paszternák István. Az előítéletnek persze – egyes történészi vélemények szerint - megvolt az oka: Sajószentpéteren ugyanis a korábbi évszázadokban sok nemesnek lett pincéje, kúriája. A nemesek megkapták a borkimérés jogát, amit a kisnemesség jövedelemkiegészítésre, kocsmák nyitására használt ki. Sajószentpéteren egymást érték hát a szeszkimérő helyek a 19. században, így megnőtt a borgőzös állapotban elkövetett erőszakos cselekedetek száma: a megyei börtön fele kis túlzással a péteriekkel volt tele. Rossz hírű helyről pedig rosszat illett mondani.

A krími tatárok pusztítása és a református újjáépítés: a cikk folytatása és képgaléria a műemlékem.hu magazinjában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe