Rejtély a bronzkori földvár mélyén
2010. július 23. 08:15
Körárok nyomát mutatta ki a próbafúrás a százhalombattai földvár bronzkori rétegének legmélyén. A település egy részét, vagy egy szentélyt kerített körbe? A válaszra még legalább egy évtizedig várni kell - tudósít a műemlékem.hu.
Korábban
„Rendkívül jelentős a Magyarország területén lévő bronzkori emlékek között a Százhalombatta határában, a Duna partján található földvár” – mondta el a műemlékem.hu-nak Vicze Magdolna, a Matrica Múzeum és Régészeti Park igazgatója, a feltárás vezetője. „Itt, ahol már egy évtizede ásunk, hat méter vastag a rétegsor, s eddig háromszáz évet sikerült visszafejtenünk az időben.”
A korábbi szondázás kimutatta, hogy a magasparton a megtelepülésre i.e. 2000 táján került sor. A már-már városias települést az eddigi adatok szerint megszakítás nélkül mintegy 800 éven át lakták. „Már ekkor, a bronzkorban is stratégiai jelentősége volt ennek a magaslatnak. A dunai gázlót és így az akkor már komoly távolsági kereskedelmet lehetett ellenőrizni, megsarcolni” – mondta a régész.
„Természetesen a mezőgazdaság jelentette az ittenieknek a fő megélhetési forrást, s ennek emlékei rendre előkerültek. Magok, állatcsontok tanúskodnak az itt élők étkezési szokásairól. A bronzkorban ezen a helyen egy időben egyébként több száz ember élt, így városias településnek tekinthető.”
I.e. 1200 táján azonban eltűntek az emberek a földvárról, kisebb csoportokra szakadva élhettek tovább a környéken. A földvár bronzkori virágzása egybeesik a mükénéi kultúra kialakulásával, majd megroppanásával.

Ám míg a görögöknél a dórok vándorlása volt a hanyatlás kiváltója, a Kárpát-medencében még nem találtak egyértelmű okot, hogy miért tűntek el 3200 évvel ezelőtt az akkor virágzó települések. „Valószínűleg éghajlati változás, majd az ezt követő társadalmi átrendeződés áll a háttérben, de még tovább kell kutatnunk az okokat” – tette hozzá Vicze Magdolna.
A földvárat később ismét benépesítette az ember. A hallstatti kultúra emlékét ma is hosszan elnyúló, magas sánc őrzi és persze a földvártól nem messze található halomsírok, amelyeknek Százhalombatta a nevét köszönheti. A bronzkori és az i.e. 7-6. századi megtelepedés között kapcsolat ugyan nem mutatható ki, ám az eddigi adatok szerint a bronzkori település temetője is a későbbi halomsírok térségében lehetett.
Mit rejt az alsó rétegsor? A cikk folytatása és képgaléria a műemlékem.hu magazinjában
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Titanic
- Nyugalomban várja végzetét az elsüllyeszthetetlennek hitt Titanic roncsa
- Halaszhatatlan üzleti tárgyalás miatt nem szállt fel a Titanicra a drótnélküli távíró feltalálója, Guglielmo Marconi
- Több mint hét évtizeddel az elsüllyedése után fedezték fel a Titanic roncsait
- Száz év elteltével már szinte semmi sem maradt a Titanic roncsából
- A Titanic első hivatalos útja volt egyben az utolsó is
- A szerény magyar hajóorvos, aki a Titanic túlélőit mentette
- Osztriga és bárány került a Titanic utasainak asztalára egy elárverezett étlap szerint
- Tudtad, hogy hét híres ember is lekéste a Titanicot?
- 3800 méter mélyen sincs biztonságban a Titanic roncsa
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14