Mítoszok, legendák, Trianon

Trianonok: Kis- és Nagy

A trianoni békeszerződés a 20. századi magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye. A magyaroknak nem csupán a háborús vereséggel kellett szembenézniük, hanem az ország „megcsonkításával” és a gazdasági és az infrastrukturális rendszer összeomlásával is. Szellemi terhet jelentett a szerződéssel járó megaláztatás, az idegen megszállás, valamint mindennek a feldolgozása. A szerződés a nemzet oly nagy részét szorította az országhatáron kívülre, hogy mindezt sem a tudomány, sem pedig a politika nem tudta a közvélemény számára elfogadhatóvá tenni.

A Trianonról szóló történeti diskurzus több elméletben élt tovább, és ezek között olyan meseszerű elbeszélések születtek, amelyek túlélték az elmúlt közel száz évet és még ma is befolyásolják vagy meghatározzák a társadalom egy részének történelmi tudatát. Olyan legendák is születtek, melyeket sem bizonyítani, sem megcáfolni nem lehet, gyakran nehezen megfoghatók, szájhagyományként éltek, emlékiratok vagy újságok hasábjain bukkantak fel, de tulajdonképpen igazak is lehetnének - írja Ablonczy Balázs Trianon-legendák című legújabb könyvének előszavában, amely e mondák feltárására és elemzésére törekszik.

Ilyen például a "Vajon pontosan hol írták alá az elő világháborút lezáró békeszerződést?" kérdésének problematikája. A dátumban mindenki egyetért, amely nem más, mint 1920. június 4. Azzal kapcsolatban viszont, hogy a magyar békeszerződéseket pontosan hol szignálták, zavar mutatkozik mind a köztudatban, mint a tudományos feldolgozások lapjain. Kezdetben úgy tűnt, hogy a magyar békeszerződést is Neully-ben írják majd alá, a Trianon-palotát csak 1920. május végén említette meg a francia külügyminisztérium a párizsi magyar képviselet vezetőjének.

Kézenfekvő tehát, hogy a szerződés a Trianon-palotában lett szignózva. A helyzetet azonban tovább bonyolítja, hogy a versailles-i kastély kertjében két Trianon-palota is található. A Pannon Enciklopédia a magyar történelmet tárgyaló részénél a képen a Kis- Trianon-palota szerepel a következő aláírással: „A versailles-i Trianon-palota”. Számos kézikönyv és útikönyv is ezt az épületet tekinti a magyar békeszerződés megkötésének helyszínéül.

Ugyancsak a kisebbik palota szerepel számtalan könyv-, és DVD borítón, újságillusztrációkon, annak ellenére, hogy a mértékadó szakmunkák javarészt a Nagy-Trianon-palotát nevezik meg az aláírás helyeként. Feltehetően kompromisszumos az a megítélés, miszerint a békeszerződést a „versailles-i Kis Trianon-kastélyt a Nagy Trianon palotával összekötő csarnokban” írták alá. A nézőpontot nagymértékben csorbítja, hogy a két palota közti távolság legalább 500 méter és több természeti és mesterséges akadály lehetetlenné teszi bármiféle csarnok létét. A Kis-Trianon elleni legfontosabb érv talán, hogy a palotában nincs akkora terem, ami egyszerre befogadta volna az aláírásra összegyűlt diplomatákat.

A korabeli francia sajtó megítélése egyhangúbb, bár terjedelmükben és hangvételükben különböznek a tudósítások, mégis mindegyik a Nagy-Trianon palotát tekinti a helyszínnek. A magyar békeszerződést az 57 méter hosszú, 7 méter széles Galérie des Cotelle-ben írták alá, 92 évvel ezelőtt.

1. Trianonok: Kis- és Nagy
2. Georges Clemenceau magyar menye
3. A hajózható patakok balladája

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?

Ablonczy Balázs

Történész, a Kommentár folyóirat főszerkesztője. Nem szereti a magas és éles hangokat, a mazsolát és a Magyar Postát. A mozgólépcsőn mindig jobbra áll. Borosjenői gróf Tisza István, John le Carré, Jacques Dutronc, paradicsomos máj.

Cikkei a Komment.hu-n:

A frusztráció népe

Magyarország: nem gyereknek való vidék

Instant nemzetépítés: a szlovák nyelvtörvényről

Cikkei a Múlt-koron:

Mítoszok, legendák, Trianon

A történelem túllépett Trianonon, a magyarok még nem

A vesztesnek nincs könyörület