2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Mítoszok, legendák, Trianon

2012. június 4. 15:02

A hajózható patakok balladája

A trianoni határvonalak kijelölésekor újabb és újabb történetek születtek arról, hogy antant szakértőit hogyan vezették félre az utódállamok képviselői. A kor publicisztikáiban az utódállamok képviselői rendszeresen hamisítókként tűntek fel, akik alig észrevehető patakokat, vízfolyásokat hajózhatónak mondták. Az antanthatalmak pedig kellő tudás hiányában döntöttek a térség sorsáról. A határokat elméletileg etnikai alapon húzták meg, de stratégiai és hatalmi elvek alapján mindig korrigálták őket, olyannyira, hogy az eredeti elképzelések sokszor feledésbe merültek.

Az egyik eset szerint Sátoraljaújhelynél a csehek hajózhatónak hazudták a Ronyvát. Amikor kijött az antant-bizottság felmérni a környéket, a csehek tüzet gyújtottak a patakparton, pokrócot lengettek felette és azt mondták a franciáknak és a briteknek, hogy ott megy egy gőzhajó.

A helyi sajtó egyébként 1919 és 1927 között nem is említhette a hajózhatóság ügyét. A patak mindig gondot jelentett a városnak. Szabályozására csak jóval a háború után került sor, mivel csehszlovák hozzájárulás is kellett hozzá. A kiöntött patak hatalmas károkat okozott a magyar oldalon. Döntés végül 1928-ben született, ekkor kezdődhettek meg az árvíz-mentesítési munkálatok, és ekkor indult meg a szóbeszéd a Ronyva „hajózhatóságáról”.

A Revíziós Liga idegen nyelvű, fényképes brosúrában mutatta be a békeszerződés képtelen helyzeteit: a szétszabdalt majorokat, utakat, birtokokat. Itt szerepel egy kép a Ronyvában fürdő gyerekekkel és egy kutyával, aminek a feje Magyarországon, de a farka már Csehszlovákiában van.

A legenda gyorsan terjed, 1927-től már a fővárosban is beszéltek róla, de legszélesebb ismertséget 1938 őszén szerzett, amikor több újságcikk is megörökítette. A helytörténeti munkákban és a sátoraljaújhelyi sajtóban azonban nem szerepel a hajózható Ronyva képe. Hasonló legendák születtek, Balassagyarmat, Hont és Nógrád vármegyékben az Ipoly folyóval kapcsolatban. Mindkét helyszínen a határ kérdése valóban vitatott volt egy darabig, de nem a folyók, hanem az értékes vasútvonalak miatt.

Ahogy látható, a kötet nem a már jól ismert, mindig hangsúlyozott száraz tényeket adja vissza, hanem új megközelítésben foglalkozik a témával. A legendákat több forrásból igyekszik, hol megcáfolni, hol pedig alátámasztani a szerző.

Ablonczy Balázs: Trianon-legendák. Jaffa Kiadó, Bp., 2010. 180 o. 2940 Ft.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Ablonczy Balázs

Történész, a Kommentár folyóirat főszerkesztője. Nem szereti a magas és éles hangokat, a mazsolát és a Magyar Postát. A mozgólépcsőn mindig jobbra áll. Borosjenői gróf Tisza István, John le Carré, Jacques Dutronc, paradicsomos máj.

Cikkei a Komment.hu-n:

A frusztráció népe

Magyarország: nem gyereknek való vidék

Instant nemzetépítés: a szlovák nyelvtörvényről

Cikkei a Múlt-koron:

Mítoszok, legendák, Trianon

A történelem túllépett Trianonon, a magyarok még nem

A vesztesnek nincs könyörület

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár