Hatalmas fáraószobor fejét ásták ki Egyiptomban
2010. március 1. 16:41 MTI
A Nílus menti birodalom egyik leghíresebb uralkodója, III. Amenhotep vörös gránitból faragott szobrának fejét tárták fel Luxor közelében, a fáraó halotti templomában - jelentette be Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hatóság vezetője.
Korábban
Az embermagasságú szoborfej Hurig Szuruzian ásatásvezető régész szerint III. Amenhotep legjobb állapotban fennmaradt arcmása. "Az eddig előkerült szobrok mind sérültek, vagy a fáraó orrának hegye törött le, vagy az arc erodálódott az évezredek folyamán" - jegyezte meg az archeológus, aki 1999 óta irányítja a közös egyiptomi-európai ásatásokat. Hozzátette, hogy a mostani szobor esetében a csodálatosan kifaragott és csiszolt arc a koronától a fáraó álla hegyéig teljesen ép, semmije sem tört le.
A szoborarc szabályos vonásaival kapcsolatban a régész megjegyezte, hogy "előfordulhatott, III. Amenhotep pontosan így nézett ki. Ebben az esetben egy igen jóképű férfiről van szó". A szobor torzóját néhány évvel korábba találták meg, akkor került elő az uralkodói álszakáll is, amelyet a régész szerint hamarosan visszaerősítenek az eredeti helyére.
III. Amenhotep halotti temploma javarészt elpusztult, valószínűleg az áradások rombolták le a masszív építményt. Ennek ellenére a helyszínen rengeteg műtárgy került elő. Tavaly márciusban a fáraó két másik szobrát tárták fel a helyszínen - az egyiket fekete gránitból faragta az ókori művész, és ülőhelyzetben ábrázolja az uralkodót. A másik kvarcitból készült, és szfinxként - oroszlántestű, emberarcú lényként - láttatják a fáraót.
Az i.e. 1402 és 1364 között uralkodó III. Amenhotep (Nebmaatré) az újbirodalmi XVIII. dinasztia kilencedik fáraója, Tutanhamon nagyapja volt. Harminchat éven át tartó uralkodása alatt a birodalomban béke és bőség honolt, virágzott a kereskedelem, "reneszánszát" élte a kultúra. III. Amenhotep nevét még ezer évvel később is a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe. Uralkodását monumentális épületek, köztük a luxori és karnaki templomegyüttes fémjelzi. Minden óegyiptomi uralkodó közül III. Amenhotepnek maradt fenn a legtöbb szobra, melyet sikeresen azonosítottak, szám szerint több mint 250.
III. Amenhotep uralkodásának eseményei a szobrok, valamint a több mint 200 emlékszkarabeusz segítségével idézhetők fel, felirataik a legkülönfélébb eseményeknek állítanak emléket. A szkarabeuszok közül 123 például a fáraó bátorságát és erejét dicsőíti, feliratuk szerint Amenhotep uralkodása első tíz évében vagy száz oroszlánt nyilazott le saját kezűleg, és egyetlen vadászat alatt 40 bikát ölt meg.
III. Amenhotepet Egyiptom trónján fia, Ehnaton (IV. Amenhotep) követte, aki bevezette a Nílus-parti birodalomban az egyistenhitet, a napkoronggal fémjelzett Aton kultuszát állítva a középpontba.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában - megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap
