Egy slampos gasztrokirálynő öröksége
2009. október 7. 11:21 csp, ted aprajev
Miként lett egy slampos, hórihorgas hölgyből az amerikai televíziózás egyik ikonikus alakja, akinek köszönhetően a konyhaművészet egyszer és mindenkorra meghonosodott a képernyőkön? Julia Child életét egy jövő héttől a magyar mozikban is látható filmben is megtekinthetjük, most azonban kulináris sikerének titkait bogozgatjuk.
Korábban
Mindenki konyhája a képernyőn
Nádas Péter szerint csak három igazi konyha van, a francia, a kínai és a török, és az összes többi csak ezek ízeit variálja. Igaz vagy sem, az ötvenes-hatvanas évek Amerikáját a francia "változattal” egy slampos hölgy hódította meg, aki a tengerentúlon igen gyorsan a kollektív tudat szerves részévé vált. Julia Child szakácskönyvei és forradalminak kikiáltott televíziós munkássága ma megkérdőjelezhetetlen kánon – legalábbis az Egyesült Államokban.
A hórihorgas hölgy szelleme ott "kísért” az amerikai mindennapokban, augusztus óta pedig mintha e szellem újra hús-vér alakot öltött volna, köszönhetően a korábban habkönnyű mozikat (A szerelem hullámhosszán, A szerelem hálójában) levezénylő Nora Ephron legújabb rendezésének, a Julie & Julia című filmnek. A Meryl Streep és Amy Adams főszereplésével készült produkciót nálunk október 15-én mutatják be a mozikban, így aktuális a kérdés: hogyan lett egy egyáltalán nem dekoratív, mélyhangú óriásból az első televíziós sztárszakács, és mi lehet a titok nyitja?
A konyha az "időutazás” és a "varázslás” színhelye: gyerekkorában mindenki édesanyját és/vagy nagymamáját figyeli a konyhában, aki mintegy mágusként, lisztfelhőben úszva teremti meg a furcsábbnál furcsább alapanyagokból a süteményt, aminek ízét aztán egész életünkben magunkkal visszük. A konyha emellett sokaknak egy olyan terep, amely a jelentéktelennek tűnő mozzanatokat az élet legfontosabb, legmagasztosabb pillanataivá képes változtatni. (Nem véletlen, hogy sztárséfekkel készült interjúkban vissza-visszatér az anya, nagymama konyhában tüsténkedő emlékképe - a hasonló séfek interjúi az alábbi linken olvashatók.)
Julia Child felbukkanása így egy kísérletnek is tekinthető, hogy mindaz, ami sokaknak "szent” (másoknak pont emiatt kissé megközelíthetetlen és csak nézni való tevékenység), miként vonható be a "profán” szférájába, úgy, hogy a "szent” jelleg sosem vész el.
Child egyébként legalább annyit köszönhet a hatvanas évek televíziós forradalmának, mint kortársa, Kennedy elnök, aki a kis képernyő nélkül nem lett volna az, aki. Hihetetlen érzékkel és ösztönös tehetséggel használta az akkor még valódi tradíciók nélküli médiumot, a tévés nyilvánosságot. Előképei ugyan akadtak, például James Beard (1946 – első televíziós főzőműsor), Alma Kitchell (1947 - In the Kelvinator Kitchen című műsor) vagy Dione Lucas személyében. Utóbbi a példaképének is tekinthető, ugyanis az angol séf volt az, aki 1948-ban és 49-ben To The Queen's Taste című, CBS-n vetített műsorával bevezette a már akkor a gyorsételek bűvöletében élő amerikaiakat a francia konyha rejtelmeibe. Child az először 1963. február 11-én adásba kerülő The French Chef című produkciójával a képernyőn keresztül minden háztartásban megjelent.
Julia a mi Öveges professzorunkhoz hasonlóan néptanítói attitűdöt képviselt: a mai pörgős műsorokkal ellentétben szépen, komótosan, sietségtől mentesen kavargatta az ételeket, fizikailag és mentálisan is kimerülve a műsor végére a nagy munkában: a főzés örömének izzadságcseppei a hitelesség forrásaként szolgáltak. Child a "mindenki konyháját” jelenítette meg a képernyőn, tippeket árult el (a mai programok többségéből sok esetben annyi jön át, hogy "ezt ki ne próbáld otthon, menj étterembe”). Tévéshowja paradox módon nem tévéműsornak, hanem a valóság leképezésének (egyfajta főzős dokumentumfilmnek) tekinthető, az "ő konyhája, a mi konyhánk”, "az ő edényei és tálai ugyanúgy csörömpölnek, mint a mieink”, "ráadásul ugyanannyi ideig tart megfőznie valamit, mint nekünk”.
És mit főznek a magyar séfek? A Diningguide-on kiderül!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját 20:20
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége 18:05
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint 17:05
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap