2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

Konzerv, bagett, kávézók: új ízeket hozott Napóleon

2009. július 5. 10:16 Kovács Olivér

A konzerv, a bagett és a kávéházak, vendéglők divatja - mindezeket a napóleoni háborúknak és az azt megelőző francia forradalomnak köszönhetjük. Sok más mellett ez is kiderül egy kiállításon, amely a komáromi Monostori erődben szombaton nyílt meg.


„A Napóleoni háborúk nagyban megváltoztatták Európa étkezési szokásait” - mondta el a műemlékem.hu-nak az erődben lévő Kenyérmúzeumban nyíló időszaki kiállítás rendezője, a Klapka György múzeum igazgatója.

Számadó Emese hozzátette: a nagy katonai csapatfelvonulások olyan logisztikai problémát jelentettek a francia császár számára, amelyet hosszú távon képtelen volt megoldani. Azonban éppen a hadserege számára találták fel a konzervet – amelynek a receptje akkor még az volt, hogy az ételt befőttesüvegbe zárták, majd az egészet alaposan felforralták. Az így kapott, vélhetően kissé pépes élelmiszer sokáig ehető és ízletes maradt, a feltaláló, Nicolas Appert cukrászmester pedig 1810-ben magától Napóleontól vehette át (tekintélyes pénzjutalom kíséretében) az Emberiség Jótevője címet.



„A franciák állítják, bár bizonyítani nem lehet, hogy a hosszúkás alakú kenyér, a bagett is Napóleon hadjáratai során született, hiszen ezt könnyebben tudták a csomagjukban szállítani a katonák”
- fűzte hozzá Számadó Emese. Ami viszont biztos, hogy szintén a korszak, pontosabban a francia forradalom miatt alakult ki a kávéházi és éttermi kultúra Európában. A forradalom évei alatt ugyanis szinte kiirtották a francia nemességet, gazda nélkül maradt szakácsaiknak, cukrászaiknak pedig meg kellett valahogy élniük – sorra nyíltak hát a vendéglők és kávéházak, előbb Párizsban, aztán szerte az országban, s a divat hamar meghódította a legeltökéltebb ellenfelet, a brit birodalmat is.

A „Napóleon kori francia konyha és hatása az európai étkezési kultúrára” című rendhagyó kiállítás, amely még sok titkot elmesél a korszak gasztronómiájáról, keresve sem nyílhatna meg jobb helyen, mint a komáromi erődben. „Ha úgy tetszik ugyanis, az erődöt is Napóleonnak köszönhetjük” - mondta a tárlat rendezője. 1809-ben ugyanis, amikor a francia császár elfoglalta Bécset, I. Ferenc osztrák-magyar uralkodó az észak-komáromi öreg- és új várba menekült. Látván a hely stratégiai fontosságát, kijelentette, hogy ide egy erődrendszert kell építeni, amely szükség esetén 200 ezer katona befogadására is alkalmas lehet. Az építkezések már I. Ferenc életében elkezdődtek, a teljes rendszer befejezésére azonban csak az 1848-49-es szabadságharc bukása után került sor.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár