Páneurópai piknik és határnyitás 1989-ben
Húsz éve, 1989. augusztus 19-én a Fertő-tó mellett úgynevezett páneurópai pikniket rendeztek, s az ebből az alkalomból ideiglenesen megnyitott osztrák-magyar határon több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába. Egy hónappal később, szeptember 11-én hivatalosan is megnyílt a magyar határ a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt.
A határnyitás éve volt 1989
1989. május 2-án a magyar-osztrák határon megkezdődött a műszaki határzár, az ún. vasfüggöny lebontása, ezt követően több száz keletnémet állampolgár szökött át a zöld határon Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba. Miután Berlin nem korlátozta a szocialista táborba történő utazásokat, sok Nyugatra vágyó keletnémet az NSZK budapesti, varsói és prágai nagykövetségein kért menedéket. Budapesten eleinte a viszonylag kicsi nyugatnémet követségen tartózkodtak a menekülők, de számuk hamarosan több ezerre duzzadt, így táborokban helyezték el őket: az első nagyobb csoportot annak a zugligeti Szarvas Gábor utcai templomnak a kertjében, amelynek papja Kozma Imre atya volt.
A páneurópai piknik, egy osztrák-magyar határ menti baráti találkozó gondolata a debreceni Mészáros Ferenc fejében fogant 1989 júniusában, a Habsburg Ottó debreceni előadását követő vacsorán. Az ötletet a helyi MDF elnöksége is támogatta, egyben javasolták, hogy abba vonják be a Martonvásáron szervezett "Sorsközösség Tábor" résztvevőit is. A páneurópai piknik a tábor augusztus 20-i programzáró rendezvénye lett volna Fertőrákoson, védnöknek Pozsgay Imrét és Habsburg Ottót kérték fel, s felvették a kapcsolatot a Soproni Ellenzéki Kerekasztallal. Az emblémát, a szögesdrótot átszakító fehér galambot Varga Ákos grafikus készítette, aki a plakátokat is ingyen szitázta és nyomtatta, a debreceniek vállalták a felhívás kinyomtatását 5 ezer példányban, továbbá a piknikes trikók előállítását.
A határok nélküli Európa mielőbbi létrejöttét, a közös európaiság kialakulását szorgalmazó augusztus 19-i találkozó alkalmából Ausztria és Magyarország is beleegyezett, hogy három órányi időtartamra szimbolikusan megnyissanak egy határátkelőt Szentmargitbánya (Sankt Margarethen im Burgenland) és Sopronkőhida között. A szögesdrót szimbolikus átvágását a Páneurópai Unió főtitkára, Walburga Habsburg Douglas végezte, majd egy magyar küldöttség átment a határ osztrák oldalára. Itt jelképesen kaput nyitottak, majd a delegáció a szabad határon át osztrák polgárokkal együtt érkezett vissza a népünnepség színhelyére. Ezután hangzott el Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselője, a Páneurópai Unió elnöke és Pozsgay Imre államminiszter üzenete és a találkozót rendező Magyar Demokrata Fórum és Páneurópai Unió felhívása.
A rendezvény azért került be a világsajtóba, mert az ideiglenes határnyitást kihasználva több száz keletnémet állampolgár rohant át Ausztriába, hogy onnan a "másik" Németországba távozzon. A határőrök tanácstalanok voltak, mivel a határnyitás nem az NDK-sok kiengedésére szolgált, így sem azok megállítására, sem átengedésére nem kaptak utasítást. Végül a helyi parancsnok - a váratlan helyzetben nem kevés bátorsággal - megtiltotta az akkor még érvényben lévő fegyverhasználatot, s így a felszabadult ünneplés nem fordult tragédiába.
A Magyarországon tartózkodó, Nyugatra vágyó keletnémetek ügyét persze nem oldhatta meg a piknik nyújtotta távozási alkalom, jóllehet még a rendezvény utáni napokban is több százan léptek át a zöld határon, ami fölött a határőrök mindkét oldalon szemet hunytak. A magyar hatóságok azt is engedélyezték, hogy a budapesti nyugatnémet követségen tartózkodók közül több mint százan kiutazhassanak, de még így is több ezer NDK-s állampolgár sorsa maradt megoldatlan. A problémáról 1989. augusztus 25-én a Köln melletti gymnichi kastélyban tárgyalt Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter Helmut Kohl szövetségi kancellárral és Hans-Dietrich Genscher alkancellár-külügyminiszterrel.
A magyar kormány ezt követően szeptember 9-én úgy döntött: ideiglenes jelleggel felfüggeszti az 1969-ben kötött magyar-NDK megállapodás határátlépésre vonatkozó pontjainak hatályát. (Ezek közül az egyik úgy rendelkezett, hogy a felek nem engedik tovább egymás állampolgárait olyan harmadik országba, ahová nincs érvényes úti okmányuk. Egy másik pont szerint az érintett országok kiutasítják a másik állampolgárait, ha azok vétenek a fennálló rendelkezések ellen, azaz tiltott határátlépést kísérelnek meg.) Ezzel elhárult a jogi akadály, s az NDK polgárait minden olyan államba kiengedték Magyarországról, amelyek engedélyezték be-vagy átutazásukat.
A kormány döntését szeptember 10-én este jelentette be Horn Gyula a televízióban, az intézkedés szeptember 11-én 0 órakor lépett hatályba. Három nap alatt 12 ezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, november végéig mintegy 60-70 ezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül. Az NDK, Csehszlovákia és Románia élesen tiltakozott, a nyugati sajtó viszont a keleti blokk kezdődő bomlásának jeleként értékelte és üdvözölte a magyar lépést. Szeptember 30-án az NDK kormánya hozzájárult, hogy az NSZK prágai és varsói követségén menedéket kereső 4 ezer állampolgára vasúton, az NDK területén át Nyugatra távozhasson. Tüntetések sora után, november 9-én leomlott a berlini fal, a következő hetekben, hónapokban sorra megbuktak a kelet-európai kommunista rendszerek.
A páneurópai piknik huszadik évfordulójáról az európai szabadság szobrának, Melocco Miklós alkotásának felavatásával, Európa-koncerttel, egykori résztvevők visszaemlékezéseivel és történészkonferenciával emlékeznek meg. Angela Merkel német kancellár és Sólyom László köztársasági elnök részt vesz az augusztus 19-i emlékünnepségen, s Bajnai Gordon miniszterelnök és Carl Bildt svéd külügyminiszter is jelen lesz a jubileumon.
A sopronpusztai események felgyorsították a szocializmus összeomlását
Ha nem is a páneurópai piknik tette lehetővé a szocialista rendszer összeomlását, a Sopronpusztán történtek mindenképpen felgyorsították ezeket az eseményeket - mondta Magas László, a Páneurópai Piknik ,89 Alapítvány elnöke kedden Sopronban egy emlékkonferencián.
A Határáttörés Sopronnál - út Európába című kétnapos emlékkonferencián a Páneurópai Piknik '89 Alapítvány elnöke cáfolta azokat a vélekedéseket, miszerint az akkor történtek az állami vezetés által megszervezett tesztrendezvények voltak. Azóta bebizonyosodott - mondta -, hogy a helyszínen szolgálatban lévő határőröknek, de a teljes határőrségnek sem volt információjuk a határnyitásról.
Az emlékkonferenciát szervező Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodájának vezetője, Hans Kaiser hangsúlyozta, hogy a páneurópai piknik civil szerveződés volt. Úgy fogalmazott, fontos, hogy a magyar emberek a jövőben se adják fel munkálkodásukat a civil társadalom építéséért, mivel "a kormányok jönnek és mennek, a civilek mindig maradnak".
A húsz éve Sopronpusztán történtekért köszönetet kell mondani a magyaroknak, ők voltak, akik Európa kettéosztottságának felszámolását megkezdték - mondta az irodavezető. Ami akkor Magyarország nyugati határán történt, nagy hatással volt a későbbi németországi eseményekre is - mutatott rá - mivel, mint mondta, "itt repedt meg először a berlini fal, itt hullott ki belőle az első tégla". Hozzátette: az akkori események megalapozták Európa átalakulását, újraegyesítését.
Az MTI eddig be nem mutatott fotókkal és dokumentumokkal jelentkezik
A magyarországi rendszerváltás és a német újraegyesítés fontos állomása volt a húsz évvel ezelőtt Sopronpusztánál megrendezett páneurópai piknik, amely utat nyitott a keletnémet turisták előtt Ausztriába. Az MTI az évfordulóra emlékezve eddig be nem mutatott fotókkal és dokumentumokkal jelentkezik a http://1989.mti.hu oldalán.
A Magyar Távirati Iroda fotós munkatársai nemcsak a határnyitás történelmi pillanatait örökítették meg, hanem jelen voltak az esemény előtti és utáni napok fontos történéseinél is. Matusz Károly, az MTI fotóriportere, aki kollégáival sok száz kockát készített ezekben napokban a térségben, elmondta: a sopronpusztai emlékhelyen szerdán kiállítást nyitnak a határnyitás bemutatására.
Az egynapos tárlat 12 tablóját megtekinti a helyszínre ellátogató Sólyom László köztársasági elnök és vendége, Angela Merkel, a Németországi Szövetségi Köztársaság kancellárja is, valamint a kiállításnak helyet adó sátorban megjelennek a határnyitás szemtanúi, és azok a németek, akik akkor ott hagyták el Magyarországot.
Matusz Károly felidézve a húsz évvel korábbi napokat, elmondta, az MTI munkatársaként egyedüliként készíthetett képeket a határőrség kihelyezett ülésén, ahol bejelentették, megszüntetik a határzárat. Fotósként szabadon járhatott át a magyar-osztrák határon, így lehetett tanúja, és örökíthette meg például, amikor egy Ausztriába szökött német család, amely az éjszakát az erdőben töltötte, kisgyermekével hajnalban kilép a tisztásra. Jelen lehetett akkor is, amikor a Fertő-tóból kimentettek egy fiatal lányt, aki a határon próbált átúszni.
A fotó a legjobb szemtanú - fogalmazott a fotóriporter, aki szerint a húsz évvel korábbi napok történéseit a leghitelesebben azok tudják bemutatni, akik kamerájukkal megörökíthették a határnyitás előtti, közbeni és utáni időszakot is. Hozzátette: az MTI fotósainak gyakorlatilag minden történésről "kockájuk" van, és ezek között számtalant még nem is láthatott a közönség.
A magyarországi rendszerváltás 20. évfordulóján már nem csak a hírügynökség előfizetői, hanem a széles közvélemény is képet kaphat az MTI 1989. augusztus 19-ei, teljes napi kiadásáról. A húsz évvel korábbi hírek és fotók újrakiadása nemcsak az adott nap legfontosabb hírei miatt érdekes és különleges, hanem azért is, mert azokból kiderül, hogy ezekkel egy időben mi történt még aznap az országban és a világban.
1989. augusztus 19-én kezdődött meg például a hortobágyi hídi vásár, az APEH ekkor ismertette elemzését a vállalkozások és szövetkezetek gazdálkodásáról, és Prágában ekkor már kisebb ellenzéki tüntetést tartottak a "a kilátásba helyezett kemény rendőrségi fellépés ellenére".
