2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Beszélgetéssorozat a rendszerváltásról

2009. január 28. 15:32 MTI

Húsz év múltán címmel egész éves beszélgetéssorozatot indít a rendszerváltás eseményeiről történészek és a korabeli szereplők részvételével pénteken a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) és az 1956-os Intézet - tájékoztatott Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója.


A tervek szerint minden hónapban az évfordulók szerint kiemelnek egy-egy fontos eseményt, amely a kerekasztal témáját adja. Az első, januári alkalommal a Kádár-rendszer állampártjának legfelsőbb vezetését megtestesítő Politikai Bizottság (PB) 1989-es történelemképéről tartanak beszélgetést. Februárban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) 1989. februári, a többpártrendszer elismeréséről szóló határozata lesz a téma, márciusban az Ellenzéki Kerekasztal megalakulása, júniusban a Nagy Imre-temetés. Szeptemberben a beszélgetés az MSZMP vezetőit és az ellenzéket magában tömörítő Nemzeti Kerekasztal létrehozásáról szól majd, októberben az első szabad október 23. megünnepléséről, novemberben pedig a rendszerváltás mikéntjéről szóló "négy igenes" népszavazásról disputálnak.

Rainer M. János részletesen is beszámolt arról, hogy a pénteki beszélgetésen számba veszik, hogyan változott meg a párt hivatalos álláspontja 1956-ról, amelyet az MSZMP KB történelmi albizottságát koordináló Pozsgay Imre 1989. január végi rádiónyilatkozata mozdított elő. Mint mondta, a pénteki alkalomra meghívtak két olyan történészt is - Földes Györgyöt és Hajdú Tibort -, akik az albizottság szakértőjeként vettek részt abban a múltfeltáró munkában, melynek eredményeként az 1956-os eseményeket a párt vezetése részéről Pozsgay Imre népfelkelésnek nevezte. A főigazgató szerint a kijelentést 1989. január 31-én és február 7-én nagy vita követte a PB-ben, s eleinte jóformán senki nem állt ki Pozsgay mellett.

Az egy hétig tartó polémia végén mégis elismerte a PB, hogy 1956-ot illetően népfelkelésről volt szó - mondta Rainer M. János, hozzátéve: a pártvezetésnek ez még mindig elfogadhatóbb volt, mint forradalom és szabadságharcról beszélni. Az 1956 óta tartó, 33 éves tabu ezáltal ledőlt, s az új álláspontot 1989. február 10-11-én egy kétnapos ülés után a KB is elfogadta.

Az 1956-os Intézet főigazgatója elmondta azt is, hogy a történelmi albizottságnak négy tagja volt, Berend T. Iván KB-tag, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, Ormos Mária KB-tag, történész, Horn Gyula, a KB külügyi osztályvezetője és Tőkei Ferenc filozófus. Az albizottság foglalkoztatott négy szakértőt is, akik végül arra a megállapításra jutottak, hogy 1956-ban népfelkelés zajlott: Földes Györgyön és Hajdú Tiboron kívül Balogh Sándor történész és Bayer József politológus tartozott közéjük.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár