Beszélgetéssorozat a rendszerváltásról

MTI

A tervek szerint minden hónapban az évfordulók szerint kiemelnek egy-egy fontos eseményt, amely a kerekasztal témáját adja. Az első, januári alkalommal a Kádár-rendszer állampártjának legfelsőbb vezetését megtestesítő Politikai Bizottság (PB) 1989-es történelemképéről tartanak beszélgetést. Februárban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) 1989. februári, a többpártrendszer elismeréséről szóló határozata lesz a téma, márciusban az Ellenzéki Kerekasztal megalakulása, júniusban a Nagy Imre-temetés. Szeptemberben a beszélgetés az MSZMP vezetőit és az ellenzéket magában tömörítő Nemzeti Kerekasztal létrehozásáról szól majd, októberben az első szabad október 23. megünnepléséről, novemberben pedig a rendszerváltás mikéntjéről szóló "négy igenes" népszavazásról disputálnak.

Rainer M. János részletesen is beszámolt arról, hogy a pénteki beszélgetésen számba veszik, hogyan változott meg a párt hivatalos álláspontja 1956-ról, amelyet az MSZMP KB történelmi albizottságát koordináló Pozsgay Imre 1989. január végi rádiónyilatkozata mozdított elő. Mint mondta, a pénteki alkalomra meghívtak két olyan történészt is - Földes Györgyöt és Hajdú Tibort -, akik az albizottság szakértőjeként vettek részt abban a múltfeltáró munkában, melynek eredményeként az 1956-os eseményeket a párt vezetése részéről Pozsgay Imre népfelkelésnek nevezte. A főigazgató szerint a kijelentést 1989. január 31-én és február 7-én nagy vita követte a PB-ben, s eleinte jóformán senki nem állt ki Pozsgay mellett.

Az egy hétig tartó polémia végén mégis elismerte a PB, hogy 1956-ot illetően népfelkelésről volt szó - mondta Rainer M. János, hozzátéve: a pártvezetésnek ez még mindig elfogadhatóbb volt, mint forradalom és szabadságharcról beszélni. Az 1956 óta tartó, 33 éves tabu ezáltal ledőlt, s az új álláspontot 1989. február 10-11-én egy kétnapos ülés után a KB is elfogadta.

Az 1956-os Intézet főigazgatója elmondta azt is, hogy a történelmi albizottságnak négy tagja volt, Berend T. Iván KB-tag, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, Ormos Mária KB-tag, történész, Horn Gyula, a KB külügyi osztályvezetője és Tőkei Ferenc filozófus. Az albizottság foglalkoztatott négy szakértőt is, akik végül arra a megállapításra jutottak, hogy 1956-ban népfelkelés zajlott: Földes Györgyön és Hajdú Tiboron kívül Balogh Sándor történész és Bayer József politológus tartozott közéjük.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
• Máig kérdés, hogy komoly szándék vagy csupán félrevezetés volt-e a nácik Madagaszkár-terve