Ugocsa non coronat: a legkisebb vármegye rövid története

Egységek és szakadások

Perényi István fia Ferenc, 1556-ban elszakadt Ferdinánd királytól és apósával Bebek Ferenccel együtt János Zsigmond pártjára álltak. Váraiból többször rá-rátámadtak a császári seregekre. Perényi elfoglalta a szerzetesek kolostorát, hogy annak kincsét megszerezze. A kolostort majd földig romboltatta, s megerősítette Szőlős várát. Telekessy Imre a császári csapatok parancsnoka elfoglalta a várat, majd Ferenc ugyan megpróbálta visszaszerezni, de sikertelenül. Az erődöt Ferdinánd és Izabella vezérei pusztították el 1558-ban.


A nagyszőlősi kastély

Hosszú idő után a Perényi család tagjai Nagyszőlősön a Ferences-rendieknek új székházat, s mellé új templomot építettek. Erről 1668-ban kötelezvényt állítottak ki, s egyben kérték, hogy a rend szerzeteseket küldjön Nagyszőlősre. Az épület csak a következő évben lett készen. A 17. században épült a nemrég helyreállított Perényi-kastély. A Perényiek többsége azon kevés főurak közé tartozott, akik támogatták az irodalmat és a művészetet. Az ő birtokukon élt a 16. század ismert énekmondója Ilosvai Selymes Péter, aki a Toldiról szóló históriának a szerzője. A 17. században jelentős szerepet játszott a város életében Perényi Gábor, aki 1606-1616 között Ugocsa- és Abaúj vármegyének főispánja.

A Thököly- szabadságharc korában sajátos helyzetbe került a megye és a város. A megye nemesei ingadozó politikát folytattak, és 1677. október 10-én Királyházánál Nyalábvár alatt fényes diadalt arattak a kurucok a francia pénzen toborzott Schmid császári seregén. A Rákóczi-szabadságharc idején a nemesség először szembeszállt Rákóczival, a Tiszaújlakon szolgálatot teljesítő császári katonák kegyetlenkedései váltotta ki a dühöt Esze Tamás sókereskedőből, aki csatlakozott a bujdosókhoz, s elégtételt vett a császári katonákon. Gróf Csáky István, ugocsai és beregi főispán nemesi serege azonban szétverte a kurucokat a dolhai csatában, ő vette üldözőbe az erdőbe menekülő szegénylegényeket. Salánkon tartotta a fejedelem tanácsosaival 1711. február 11-18 között tanácskozását. Itt határozta el, hogy Lengyelországba utazik és segítséget kér az orosz cártól. A településen fogalmazta meg azt a levelet Károlyi Sándornak, amelyben teljhatalommal ruházta fel.

1784 végén a vármegyerendszer megszüntetésekor az északkeleti megyéből létrehozott közigazgatási kerületnek nem Nagyszőlős, hanem Munkács lett a székhelye, az irányítást Révay Simonra bízták. 1790-ben Teleki József visszakerült a helyreállított Ugocsa megye élére.
Az Ugocsa non coronát ismert történelmi közmondás a hagyomány szerint Ugocsa vármegye 1505. évi törvény alapján írta ezt a lakonikus választ, amikor I. Ferdinánd a rendeket koronázásra hívta (1527. november 3-án). Mások szerint az 1722-iki országgyűlésen hangzott el először, amikor a progmatica sanctiót tárgyalták. A leányörökös megkoronázására coronát vagy non coronát kifejezésekkel szavaztak. Állítólag egyedül az ugocsai követ szavazott non coronat-tal.

Az 1848-49-es szabadságharc idején báró Perényi Zsigmond látta el a főispánsági tisztséget. Ő a szabadságharc alatt az országgyűlés felsőházának másodelnöke, majd elnöke volt. A bukás után az osztrák hatóságok elfogták és kötél általi halálra ítélték, mert ő volt a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója. Az 1850-es év végén Ugocsa és Bereg megyéket egyesítették, de 1860. október 20-án a királyi rendelet értelmében a két megyét újból önállósították. 1910-től Ugocsa vármegyét két járásra osztották.

Az első világháborút követő trianoni békeszerződés után, az addig Osztrák- Magyar Monarchiához tartozó Ugocsa megye átkerül Csehszlovákiához. A földek, a gyárak, az üzemek és a bankok a cseh „felszabadítók” kezébe kerültek. A vármegyében a magyar lakosság száma fokozatosan csökkeni kezdett. Az első bécsi döntéssel (1938. november 2.) Magyarországhoz került a megye egy része, majd Csehszlovákia német megszállásakor az egész vármegye visszakerült. Ekkor visszaállították a négy vármegyét. A 2. világháborút követően Kárpátalja ismét elszakadt Magyarországtól, s ekkor már az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz került. Ezt követően a magyarság részaránya Ugocsában rohamosan csökkent a terület lakosságának összetételében. A lakosság drasztikus csökkenését az elköltözések, orosz, ukrán lakosság betelepülése, valamint a megtorló akciók okozták. Az embereket tízezrével hurcolták el az úgynevezett „málenykij robotra”.

A Szovjetunió felbomlását követően, 1991. augusztus 24-től Kárpátalja immár a független Ukrajnához tartozik.

Ajánlott irodalom:
Ballagi Károly- Király Pál: A Magyar Birodalom leírása. Budapest. 1877.; Dupka György- Horvát Sándor- Móricz Kálmán: Sorsközösség. Ungvár 1990.; Keresztyén Balázs: Irodalmi barangolások a Kárpátok alján. Ungvár-Budapest, 1993.

1. Várak és erősségek
2. Egységek és szakadások

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban