Magyar városok zsidó öröksége Jeruzsálemben

Az Utazás a zsidó örökségbe Magyarországon című projekt keretében Debrecen, Nagykálló, Nyíregyháza és Mád zsidó örökségét kutatta és dokumentálta a 28 hallgató - mondta Daphna Yisrael projektvezető. Hozzátette, hogy a diákok saját szakmájukon keresztül ragadták meg a zsidó temetők, zsinagógák, épületek, régi imakönyvek, és egyéb tárgyak értékét, valamint interjúkat készítettek a helyi lakosokkal.

A személyes indíttatás vagy családi kötődés miatt jelentkezett fiatalok héber, magyar, német és jiddis sírkőfeliratokat másoltak, zsinagógák és más zsidó épületek építészeti technológiáját és belső építészetét vizsgálták, százéves imakönyveket tanulmányoztak, valamint archívumokat, könyvtárakat bújtak. Az Avi Chai Alapítvány központjában kiállított tablókon a temetők korok szerinti dokumentálása, érdekes sírfeliratok, fényképek és idézetek mesélték el a látogatóknak, hogyan és milyen munkát végeztek a diákok.

Lányi Eszter tel-avivi kulturális attasé az ünnepélyes megnyitón az izraeli hallgatók által elvégzett munka fontosságát, az általuk elindított interkulturális párbeszéd jelentőségét hangsúlyozta. Úgy vélte, hogy a zsidó örökség felkutatásával a diákok olyan hidat kezdtek el építeni, amely a jövő nemzedékeit is összeköti majd. A négy városban elvégzett munkát a diákok egy-egy rövidfilmben foglalták össze: a közönség előtt ezeken keresztül elevenedtek meg a diákok élményei. Mádon például - ahol a 700 fős zsidóságból mára egyetlen ember sem maradt - egy 84 éves bácsi ugrálni kezdett, csak hogy megmutassa az izraeli diákoknak, hogyan játszott egykor zsidó barátaival - idézte fel az egyik élményt Keren Gaiger.

"Azok, akik magukat akarják megismerni, útra kelnek, akik pedig a világot szeretnék kifürkészni, otthon maradnak" - ismételte el a hallgató a Lányi Eszter által idézett kínai mondást. Hozzátette, hogy valóban jellemző, hogy míg Izraelben nem is járnak zsinagógába, addig egy magyarországi kisvárosban napokat töltöttek el egy kis zsinagóga lerajzolásával, és emlékeinek átnézésével, dokumentálásával, például a százéves imakönyvekben talált gyerekrajzok megörökítésével, és így valóban saját gyökereiket ismerték meg.

Daphna Yisrael projektvezető elmondta, hogy az összegyűjtött adatok hamarosan internetes adatbázisba kerülnek, kézzelfogható eredményeik pedig a cfáti magyar múzeum gyűjteményét gyarapítják majd. Ismertetése szerint eddig mintegy tíz országba szervezték meg az Utazás a zsidó örökségbe programot, Magyarország előtt többek között Bulgária, Szlovákia, Csehország, Görögország, Törökország és Grúzia zsidó emlékekről kevésbé híres, ám egykori virágzó zsidó közösségéről ismert kisvárosait keresték fel. Jövőre a történészekből álló tanács döntése szerint Ukrajna következik - tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?