Hadituristákat várnak az Árpád-vonalhoz

A kárpátaljai haditurizmus programjának kidolgozásával az Ungvári Nemzeti Egyetem turisztikai tanszékének és a Kárpátaljai Idegenforgalmi Információs Központnak a munkatársai foglalkoznak. Reményeik szerint sok érdeklődőt vonzanak majd a szomszédos országokból, mindenekelőtt Magyarországról és Oroszországból a Kárpátok hegyei közt kiépített és nagyrészt épségben fennmaradt katonai védelmi vonalak - nyilatkozta Olekszandr Koval, az információs központ vezetője az ungvári Novini Zakarpattya hivatalos megyei lap legfrissebb számának

Felrobbantott bunker maradványai Kőrösmező mellett

Mint mondta, az ukrajnai megye területén hat erődítésrendszer található. Közülük legfontosabb az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban kiépített, több mint 600 km hosszú Árpád-vonal, amelynek a Keleti-Beszkidek és a Berecki-havasok között kellett volna feltartóztatnia a Vörös Hadsereg támadását. Ugyancsak második világháború idején épült ki a Hunyadi-vonal, a Szent László- és a Szent István-állások, míg a csehszlovák hadsereg 1919 és 1939 között két erődítésrendszert, a Masaryk- és a Benes-vonalakat létesítette Kárpátalja területén.

Koval szerint az Árpád-vonal már most is vonzza a magyar turistákat, akik közül sokan keresik fel a Velika Hrabivnica község határában található, 800 méter hosszú egykori lőállást. Mint mondta, az erődítésrendszer létesítményei könnyűszerrel megközelíthetők, neki négy óra alatt sikerült az Árpád-vonal 22 objektumát megtekintenie egy kirándulás során.

A magyar turisták számára érdekes vereckei honfoglalási emlékmű kapcsán Koval a többi között kifejtette: a Vereckei-hágóra, ahol a magyar katonák 1939-ben nem lőttek le ukrán ellenállókat, a magyarok akkor is jártak, amikor ott még nem volt emlékjel, és a jövőben is járnának. Akkor miért ne állhatna ott a magyar emlékmű, és miért ne lehetne ezt a hasznunkra fordítani - kérdezte a szakember, aki szerint a honfoglalási emlékmű kérdését konjunktúralovagok fújták fel.

(Múlt-kor/MTI)