Sztálin visszatér az orosz tantermekbe

Az Oroszország története, 1900-1945 címet viselő kézikönyv egy olyan új sorozat részeként jelent meg, amely a tervek szerint `a hazafiasság érzését segít majd kialakítani a fiatalokban`. A kritikusok szerint ebből egy szó sem igaz, és ez is egy újabb lépés Sztálin bűneinek tisztára mosása felé.

Bár a diktátor hatalma alatt több százezer embert végeztek ki, és több millióan kerültek börtönökbe és munkatáborokba, a könyv szerint `ez csupán annak volt köszönhető, hogy Sztálin nem tudta ki támadja meg legközelebb, ezért a kérdést racionálisan szemlélve, az összes lehetséges csoport és irányzat ellen fellépett`. Az interneten is közzétett kézikönyv szerint a tanároknak az a legfontosabb feladata, hogy bemutassák: Sztálin az adott történelmi helyzetben, a rendszer őreként, és az ország iparosítása érdekében lépett fel.

A tanári kézikönyv mellé készített tankönyv szövege ennek ellenére még nem készült el, így a hétfőn kezdődött tanévben nem is kerülhetett az iskolákba. A szerzők szerint jelenleg a végső simításokat végzik, így a könyv akár már márciustól használható lesz, arra azonban semmilyen garancia nincs, hogy Sztálin felmagasztalása eltűnik majd a szövegből.

A tavalyi kézikönyv Sztálint még egy hatékony igazgatóhoz hasonlította, ám ezt a megfogalmazást végül kivették az Oroszország története 1945-2006 című tankönyvből - állítja Larisza Alekszejeva, a könyveket kiadó Proszvescsenije vállalat vezetője. Az új könyv szerkesztője, Alekszandr Danyilov azonban nem adja ilyen könnyen magát, és szerinte "Sztálin lépései miden esetben racionálisak voltak. Szerinte ők nem védelmezik Sztálint, csupán felfedezik személyiségét, megmagyarázzák érveit, és megmutatják, amit valójában elért".

A történészek szerint pont ebben a megfogalmazásban van a hiba, és ilyen hozzáállással csupán formálisan lehetnek objektívek. Roy Medvegyev történész szerint Sztálin egyáltalán nem viselkedett racionálisan, amikor tönkretette az országot. Alekszandr Kamenszkij, az Orosz Állami Egyetem történelem tanszékének vezetője szerint pedig a kézikönyv annak szomorú jele, hogy a történelemtanítás új ideológiai eszközzé vált az iskolákban.

A szerzők tovább védik álláspontjukat: Anatolij Utkin, a kézikönyv szerkesztője szerint a tények vizsgálata a legfontosabb, így szerinte például soha nem említik meg azt, hogy a diktátornak 10 ezer könyve volt, amelyeket telejegyzetelt. "Tud olyan más vezetőt, például amerikai elnököt mondani, aki elolvasott 10 ezer könyvet?" - tette fel a kérdést.

Mindeközben Vlagyimir Putyin szerint a nyugatiak korábban káros befolyást gyakoroltak az orosz történelemoktatásra azzal, hogy liberális szellemben írták meg az ott használt tankönyveket. Szerinte ugyanis az orosz történelemben az amerikainál is kevesebb a sötét fejezet.