Moszkva menthette meg De Gaulle elnökségét

Korábban

Mire emlékszünk 1968-ból?

Rejtélyes merénylő végzett az amerikai elnökjelölttel 1968-ban

De Gaulle átaludta a párizsi diáklázadás kitörését

Diáklázadásokat hozott 68 májusa

A Baden-Baden-i titkos megállapodás (L'Accord secret de Baden-Baden) című könyvében a történész - mellesleg De Gaulle egyik harcostársának, a második világháborús ellenállás hősének, Henri Giraud tábornoknak az unokája - szerint De Gaulle 1968 május 29-i, váratlan látogatása az NSZK-ban az ott állomásozó francia csapatoknál nem elsősorban azért volt fontos az események kimenetele szempontjából, mert az elnök megbizonyosodhatott a parancsnok, Jacques Massu tábornok hűségéről.

A közfelfogás szerint Massu biztosította De Gaulle-t: szükség esetén a tüntetők ellen bevetendő hadsereg élére áll. Giraud szerint ettől még nem vált volna az elnök olyan magabiztossá, hanem a döntő momentum az volt, hogy ekkor kapott garanciát a Szovjetuniótól: felszólítják a Francia Kommunista Pártot, hogy ne támogassák a továbbiakban a megmozdulásokat.

Ezért cserébe De Gaulle megígérte: szemet huny egy Csehszlovákia elleni intervenció felett. Giraud, aki nem hoz fel bizonyítékokat egy esetleges "paktumra", azzal magyarázza De Gaulle-nak ezt a lépését, hogy a francia államfő külpolitikájának alapja a Szovjetunióval minden áron való jó viszony volt, mert félt Németország újbóli felemelkedésétől. Utóda, Georges Pompidou, aki az 1968 májusi események idején miniszterelnök volt, 1969 januárjában tett is utalást arra, hogy De Gaulle azért hagyta eltiporni a "prágai tavaszt", mert nem akart ujjat húzni Moszkvával.

Giraud könyve mindenképpen érdekes abból a szempontból, hogy bemutatja: mennyire fontos szerepe volt a francia kommunistáknak az ország politikai életében. A történész emlékeztet arra is, hogy a második világháború idején gaullisták és kommunisták között létrejött stratégiai kompromisszum később kétes engedékenységre késztette De Gaulle-t mind a Szovjetunió, mind pedig az FKP irányában - írta a Le Monde című francia napilap.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban