A vörösterror 133 napja

Hazatért Budapest kisgazda főpolgármesterének irathagyatéka

2008. június 16. 08:15

Budapest második világháború utáni első polgármesterének emigrációs dokumentumait lánya, Kővágó Katalin ajándékozta a Magyar Országos Levéltárnak.

Gecsényi Lajos, a levéltár főigazgatója elmondta: legalább egy évtizede nem került haza ilyen nagy terjedelmű és jelentőségű hagyaték a nyugati magyarságtól. Olyan jelentős történelmi személyiségek iratai várnak még a hazai kutatókra az Egyesült Államokban, mint például Jászi Oszkár polgári radikális politikus és gondolkodó, illetve Varga Béla, az 1945-ös nemzetgyűlés elnöke.

Kővágó József hagyatéka több mint tíz folyóméternyi irat: a négy évtizedes egyesült államokbeli emigrációban folytatott levelezés, feljegyzések, beszédek, interjúk kéziratai, cikkgyűjtemények és fotóalbumok, amelyekből részletes képet lehet alkotni az amerikai magyarság kapcsolatrendszeréről, szervezeteiről. Különösen jelentősek azok a dokumentumok, amelyek megvilágítják a magyar emigráció szerepét az 1956-os forradalom emlékének ápolásában, a forradalom eseményeinek megismertetésében.

Az iratok 1945 és 1995 között keletkeztek, a levelezés 1957 és 1996 között. Kővágó Józseffel a nemzetközi politikai élet olyan nagyságai váltottak levelet, mint például Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke, Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára és Habsburg Ottó. Igen fontos, hogy nem csak a Kővágó Józsefhez címzett levelek vannak meg, hanem az általa írottak is. Ez ma már ritkaságnak számít - fűzte hozzá a szakember.

Az iratok között van Kővágó József híres beszéde, amelyet New Yorkban, az ENSZ úgynevezett ötös bizottsága előtt mondott el az októberi forradalomról 1957. január 28-án. Kéthly Anna szociáldemokrata politikussal és Király Béla tábornokkal együtt ők hárman vállalták névvel, hogy az ENSZ előtt tanúságot tegyenek a magyar forradalom mellett.

Az 1958. június 16-án, Nagy Imre és három társa halálos ítéletének végrehajtását követően közzétett igazságügyi minisztériumi közlemény szerint "az államcsíny résztvevői közül Király Béla, Kéthly Anna, Kővágó József és mások a felelősségre vonás elől Nyugatra szöktek", és onnan "küldték utasításaikat a fegyveres ellenállás további folytatására, az életet bénító sztrájkok szervezésére, a földalatti aknamunka újjászervezésére". A Nagy Imre-per folyamán is tanúk és vádlottak vallottak Kővágó József forradalomban játszott szerepéről.

Gecsényi Lajos elmondta: ez év végén vagy jövőre befejeződik a történeti értékű iratok részletes feltárása, rendezése, és utána már a kutatók, érdeklődők számára is hozzáférhető lesz a hagyaték. Fontos, hogy még időben tegyen lépéseket a magyar kulturális kormányzat annak érdekében, hogy az emigráns politikusok és a határon túli magyar közösségek iratait összegyűjtsék. Ebből a szempontból biztató jel, hogy a Kővágó-hagyaték hazaszállításának költségeit a szaktárca magára vállalta - fűzte hozzá az országos levéltár főigazgatója.

Kővágó József 1913-ban született a Zala megyei Csömödér községben. Katonaiskolába járt, és az 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után az antifasiszta katonai ellenállás tagja lett. Kiss János altábornagy segédtisztje volt, november 22-én letartóztatták és megvádolták abban az eljárásban, amelyben kivégezték Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Kiss Jánost, Nagy Jenőt és Tartsay Vilmost. Kővágó József megmenekült a perből, a frontra került, a világháború után belépett a kisgazdapártba. 1945 májusában Budapest alpolgármestere, az őszi választások után pedig a főváros polgármestere és kisgazda országgyűlési képviselő lett.

1947-ben Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök lemondatása után visszavonult a közélettől. 1950-ben koncepciós perben, koholt vádak alapján első fokon életfogytiglanra ítélték. A korabeli viszonyokra jellemző, hogy az ügyben a fellebbezések után nem született másodfokú, jogerős ítélet. Kővágó József büntetését a magyar hatóságok 1956-ban félbeszakították, majd 1962-ben - távollétében - megszüntették ellene az eljárást.

Kővágó József a forradalom alatt, november 1-jén Budapest polgármestere lett, november 3-án az FKGP főtitkárává választották. November 30-án menekült el az országból, és családjával az Egyesült Államokban telepedett le, ahol évekig vezető szerepet vállalt a forradalom eszméinek ápolásában és terjesztésében. 1992-ben Budapest díszpolgára lett. 1996-ban a New Jersey állambeli Linwoodban hunyt el; hamvait hazaszállították, és a Fiumei úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Egyedül vagy című memoárkötete tavaly októberben jelent meg Budapesten, a Gondolat Kiadó gondozásában.

(Múlt-kor/MTI)

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!