A pesti zsidónegyed házról házra

Mint az író elmondta, Belső-Erzsébetváros esetében nem egyszerűen egy negyedről van szó: ez a főváros harmadik legrégibb része, egyben egyetlen zsidó kereskedőnegyede. A történelmi zsidónegyedeket Európában mindenhol rendbehozták, csak Budapest a kivétel - hangsúlyozta.

"Engem is megdöbbentett a munkám folyamán, hogy az épületek lebontásán keresztül mennyi emberi sors tűnik el" - hívta fel a figyelmet Perczel Anna a kerület pusztuló értékeire, majd hozzátette: "A múlt megtartása nem nosztalgiázást jelent, mert a jövőt csak erre tudjuk igazán értékesen felépíteni".

Elmondása szerint külföldön nagyon sok híve van a zsidónegyednek: "komolyan mellénk állt például a párizsi magyar értelmiség, akik segítettek abban, hogy az év elején Budapestre látogasson Michel Polge. Az UNESCO-biztos is leszögezte jelentésében: elfogadhatatlan, ami Belső-Erzsébetvárosban eddig történt". "Elborzaszt az a pusztítás, ami a zsidónegyedben történik, de az az építés is, ami ott folyik" - jegyezte meg a kötet szerkesztője, Komoróczy Géza.

A történész kiemelte: Belső-Erzsébetvárosban még 1944 nyarán is kisebbségben volt a zsidóság, ami szerinte rámutat arra: amit ott zsidóként védelmezünk, az az egész város védelmét jelenti. Komoróczy Géza külön gratulált Perczel Annának, mert Lábass Endrével sikerült olyan egységes stílusban végigfényképezniük a városrészt, ami történeti könyvnél szinte lehetetlen.

"Írói precízió: ezzel jellemezném az olvasmányélményemet. Az akták mögött életek, foglalkozások jelennek meg, mintha az egyes házak mögött novellák sejlenének fel" - méltatta a könyvet Konrád György író. Hozzátette, Perczel Anna a precíz szaknyelvet olyan szépen tudja használni, hogy esztétikai rendbe helyeződnek a szakszavak. "A fokozatos ráébredést a látható dolgok szépségére, amely nem volt sajátom, mint egy új tudást, köszönöm" - fordult a szerzőhöz Konrád György.

(Múlt-kor/MTI)