2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Az elfeledett Batthyány-rokon emlékezete

2007. december 21. 15:00

A 2007-es Batthány-emlékévben mintha mindenki elfeledkezett volna arról, hogy idén 200 éve született Magyarország első felelős miniszterelnökének távoli rokona, a Szemere-kormány külügyminisztere, a család hercegi ágából származó Batthyány Kázmér is, aki a mai napig nem nyerte el méltó helyét a nemzeti panteonban - tudhatjuk meg Ódor Imre írásából a Levéltári Szemle legújabb, 2007/4-es számából.

Ellenzéki vezér botrányos magánélettel

A magyar reformkor, továbbá az 1848/49-es forradalom és szabadságharc nagy egyéniségei között még a `második vonal` képviselõi is kiemelkedõ képességekkel rendelkeztek. Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) noha inkább a reformnemzedék második sorába tartozott, s nem annyira elméleti felkészültségével, műveivel, politikusi tehetségével, sokkal inkább gyakorlati érzékével, mecénási tevékenységével, szervezőkészségével, továbbá az előbbiekhez társuló céltudatosságával és jellemszilárdságával tűnt ki. A reformkor bőkezű mecénását arisztokrata körökben - jellemző módon, nem kis rosszmájúsággal - `tékozló` minősítéssel illették, míg a szabadságharc idején, majd az emigrációban Kossuth Lajos és Szemere Bertalan fegyvertársát `másodhegedűsnek` nevezték.

Batthyány Kázmér gróf - unokafivéréhez, Batthyány Lajoshoz hasonlóan - Magyarország egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb, komoly történelmi tradícióval rendelkező családjának tagjaként, ugyancsak 1807-ben (ám nem februárban, hanem június 4-én), Pozsonyban látta meg a napvilágot. Az édesanyját 7 évesen elvesztő Batthyány Kázmér fivérével, Gusztávval (1803-1883) gyermek- és ifjúkora éveit fényűző, de idegen környezetben (többnyire Bécsben és Milánóban) töltötte. A birtokfelosztás során Kázmér kezére a bicskei, siklósi illetve a brodi, ozalji és grobniki uradalom került. Uradalmainak központja Bicske lett. (Fivére ekkor már Londonban élt és - megállapodásuk alapján - birtokait is öccse irányította.)

Közéleti pályája több vonatkozásban is Széchenyi Istvánéhoz illetve kevesebb, mint fél évvel idősebb unokatestvéréhez, Batthyány Lajos gróféhoz rokonítható. Ő is - arisztokrata társaihoz hasonlóan - csak felnőtt korában tanult meg magyarul. Nyugat-európai utazásait követően előbb Bécsben, majd Pozsonyban, később Pesten, illetve Bicskén telepedett le. 1837-ben Bécsben alapító tagja lett egy társaságnak, amely elemi iskolák számára készülő magyar nyelvű tankönyvek kiadását tűzte ki célul.

A Magyar Tudós Társaság (a később Akadémia) támogatását ugyancsak szívügyének tartotta, ezért - fivérével egyetértésben - a " köz javára " átadta nagyapja több ezer kötetes rohonci könyvtárát. Bicskei birtokán egy csillagvizsgáló felépítését segítette elő, míg Vörösmarty Mihályt két jobbágytelek jövedelmének megfelelő járadékkal (mintegy 400 forinttal ) támogatta. A "bőkezű mecénást" kortársai közül is többen fenntartással kezelték, talán irigyelték, s még inkább kritizálták.

A széleskörű műveltséggel rendelkező, előnyös külsővel megáldott, tekintélyes javadalommal és jövedelemmel bíró mágnás az 1839/40. évi országgyűlésen lépett a politika színpadára. Batthyány Kázmér szerepe a következő, 1843-44. évi országgyűlésen tovább erősödött. A főrendi ellenzék egyik meghatározó személyiségeként emlegetik. A szólás- és lelkiismeret szabadsága mellet hallatja hangját a vallásügy, a horvát-kérdés, a magyar államnyelv, továbbá a megyei sérelmek valamint a büntető törvénykönyv megreformálásának kérdésében.

Az Országos Védegylet alakuló ülésén, 1844. október 6-án, Batthyány Kázmér grófot választották elnökévé, az alelnöke Teleki László gróf, míg igazgatója (titkára) Kossuth Lajos lett. A védegyleti mozgalom azonban - sikerei ellenére - a célul kitűzött hároméves terminus második felétől fokozatosan elsorvadt.

A magyar ellenzék "vezérkara" 1847 júniusától az országgyűlési választások előkészületeire összpontosította figyelmét. Miután Batthyányék úgy látták, hogy a konzervatív párt megalakulása és erőteljes szervezkedése miatt a felsőtábla főrendi ellenzéke úgysem kerülhet többségbe, legalább - amint Bezerédj írta augusztus 29-én Wesselényinek - az alsótáblán próbálták megmenteni az ellenzéki többséget. Ennek érdekében a liberális mágnások azt tervezték, hogy maguk indulnak a megyei követválasztásokon. A helyi ellenzéki erőkkel való egyeztetések (és egyezkedések) azonban lényegében keresztülhúzták Batthyányék számításait. Batthyány így végül elállt a vasi jelöléstől és Fejérben sem sikerült Batthyány Kázmért követté választatnia.

A Levéltári Szemle legújabb számának tartalmából

LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK
Ódor Imre: A "tékozló másodhegedűs" - Batthyány Kázmér gróf pályaképéhez
Keresztes Csaba: A Nemzeti (Legitimista) Néppárt szervezeti felépítése és működése 1933-1937-ben
Cserna Anna: A Bonyhádi Székely Múzeum Egyesület levéltári őrizetben lévő iratanyagai II.

MÉRLEG
Dávid Gábor-Toronyi Zsuzsanna: Segédlet a héber iratok kezeléséhez. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. Budapest, 2006. 115. (Kis Péter)
Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete. Szerk.: Ódor Imre-Rozs András. Pécs, 2006. Baranya Megyei Levéltár, Baranyai Történelmi Közlemények, 1. 206. (Fazekas Csaba)
Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 1956-os gyűjteményének repertóriuma. A fondismertetőt és a repertóriumot készítette: Horváth Julianna. Napvilág Kiadó, 2006. 238. (Eörsi László)

HÍREK
Webszemle (Szatucsek Zoltán)
Azbeszttartalmú levéltári dobozok cseréje a Magyar Országos Levéltárban (Szabó Csaba - Szabó Gyula)
A Magyar Levéltárosok Egyesületének vándorgyűlése Nyíregyházán, 2007. augusztus 22-24. (Érszegi Géza)
Beszámoló az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa győri üléséről. (Szegőfi Anna)
A magyar levéltári rendszer jövője. Javaslat a levéltári rendszer reformjára: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesületének 2007. november 6-án Budapesten tartott szakmai napjáról (Apró Erzsébet)
Nagy Gábor: A Levéltári Szemle 2005-2006. évi számainak repertóriuma A magyarországi levéltárak kiadványainak 2006. évi bibliográfiája. (Kaszás Marianne)

IN MEMORIAM
Gerics József, 1931-2007. (Érszegi Géza)
Kosáry Domokos, 1913-2007 (Katona Csaba)
Kubinyi András, 1929-2007 (Szende Katalin)
Magánéletében is útját járó, szuverén személyiség volt, akit főnemesi rangja s ehhez párosuló fényűző életvitele - szűkebb és tágabb környezete csodálatán illetve irigységén túl - segítette nagyvilági "polgárosult" életmódja elfogadtatásában. Így is feltűnést feltett, hogy a házasságban élő Keglevich Auguszta grófnőt (gróf Szapáry Antal hitvesét ) kívánta feleségül venni. Az ekkor 38 éves, kortársi vélemények szerint is "érett szépségnek" számító grófnő iránti szerelme minden akadályt legyőzött, ugyanakkor szembeszállt a korszak hegemón katolikus egyházi felfogásával, egyidejűleg dacolt a közvéleménnyel és a hagyományokkal.

A leendő feleség - férje nagyvonalúságának is köszönhetően - a protestáns Poroszországban bontotta fel házasságát és tért át a református hitre még 1846 őszén. Batthyány is - alapos "utánajárást" követően - reformátussá lett 1847-ben, s így immáron új hitük szertartása szerint köthettek házasságot Pesten, 1847. november 4-én.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár