2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A közel-keleti nők és az iszlám 5 fő pillére

2007. december 2. 17:21

Alamizsna és böjt

Az iszlám harmadik alappillére a zakat vagy alamizsna. A zakat alapjelentése megtisztítás. Célja a szegényekkel való szolidaritás, a közösségi tudat és összetartozás érzésének erősítése, a közösség összefogása. A muszlim tudósok szerint az iszlám nemcsak szeretetvallás, hanem a szolidaritás vallása is. Mohamed Medinában vezette be a zakatot, `mint a vagyon után fizetendő meghatározott mértékű adót.`

Nagysága az egy éven át érintetlenül álló vagyon nemétől és mértékétől függött. Pénz, ékszer, ingatlan esetében, az előbb felsoroltak értékének 2,5%-a. Juh, szarvasmarha vagy teve esetében az egy évig tartott állományt kellett figyelembe venni. A jószágok csak akkor számítottak bele a zakatba, ha nem használták őket, és fontos kikötés volt az is, hogy az állatok nem végezhettek munkát. A zakát értéke növényi termés és méz esetén 10%, természeti kincsek esetén pedig, 2,5%. Öröklés, ajándékozás, és a rendezvények osztaléka után szintén kellett zakatot fizetni.

A zakat fizetése minden muszlim kötelessége. A muszlim családokban a feleség kezeli a közös vagyont és férje tulajdonát. Ebből az összegből azonban semmit sem adhat el hitvese jóváhagyása nélkül. Ha azonban a család feje nem tesz eleget zakátfizetési kötelezettségének, akkor a feleség cselekedjen helyette amennyiben módjában áll.

Az iszlám negyedik pillére a ramadán havi böjt vagyis a szijám. Az iszlám naptár holdéveket számlál. Egy esztendő tizenkét holdhónapból állt és a kilencedikben vette kezdetét a ramadán. A böjt egész hónapon át tartott, és naponta hajnalhasadástól napnyugtáig minden igazhívőnek tartózkodni kellett az ételtől, az italtól, a házasélettől, a dohányzástól, a káromkodástól, a sértegetéstől és a bántalmazástól.

Még fürödni sem lehetett, így a hammamok nappal zárva tartottak, és csak éjjel nyitottak ki. A gazdagok könnyen átvészelték a ramadán szigorú előírásait, hisz idejük nagyrészét alvással és relaxálással töltötték. A szegények számára kemény megpróbáltatást jelentett a böjt betartása, rossz anyagi körülményeik miatt ugyanis nem engedhették meg maguknak a gazdagok élvezte luxust, így napjaik legnagyobb részét munkával töltötték. A hívő férfiak és nők legjobban a szomjúságtól szenvedtek.

Amint megszólalt a böjt végét jelző dob, a tömeg az italárusok köré sereglett. Ramadán idejében a boltok későig nyitva tartottak, mivel az emberek éjszakai életet éltek és sétálgattak a kivilágított utcákon. Ez az élénk éjszakai élet egy teljes hónapig tartott, a tizedik hónap első napjáig. Amikor a böjt véget ért, nagy mulatozást csaptak. Ekkor jött el a Kis-Ünnepnek, az Ejd-asz-Szagir-nak az ünnepe, mely jelezte a visszatérést a megszokott életritmushoz.

A böjt teljesítése alól felmentést kaphattak a nemileg még nem érett gyermekek, a betegek, az öregek és a terhes nők. Persze utólag nekik is teljesíteniük kellett a havi böjtöt, vagy ha ez nem állt módjukban, étellel kellett ellátniuk a rászorulókat. Abban az esetben, ha valaki a ramadán vagyis a kilencedik holdhónapban nappal megtörte a szijámot nem terhelte bűn, hiszen Allah küldötte azt mondta: `Aki megfeledkezik magáról, miközben böjtöl, és eszik vagy iszik, az folytassa böjtjét, mert Allah [ezzel] csupán enni és inni adott neki.`

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár