I. Mihály
2007. július 24. 22:10
(1596 . 1645)
I. Mihály orosz cár 1596. július 12-én Moszkvában született. Apja Fjodor Nyikitics Romanov, más néven Filaret métropolita volt, anyai ágon a Rurik-ház rokona.
1612-ben Minyin és Pozsarszkij vezetésével az oroszok kiűzték a lengyeleket Moszkvából. A duma egyértelműen elutasította, hogy külföldit vagy egyházi személyt válasszon cárrá. A választás azért esett Romanov Mihályra, mivel nagynénje IV. (Rettegett) Iván felesége volt, s bár Romanov nem volt hercegi család, de Fjodor Romanov az elhunyt I. Fjodor cár unokatestvéreként élvezett bizalmat.
Mihály 16 évesen került a trónra, 1613. november 6-án koronázták cárrá, vele került hatalomra a Romanov-dinasztia Oroszországban. Kezdetben atyja kezében összpontosult a hatalom, de Mihály hamarosan önállóan kezdett uralkodni. Rátermett, kiváló és nagy munkabírású cár volt, tevékenyen részt vett a törvényhozásban. 1617-ben a Sztolboro faluban (Tyihvin közelében) megkötött békével lezárta a svédekkel való hosszú háborúskodást, elveszítette ugyan a Balti-tengeri kijáratot, viszont visszakapta Novgorodot. Az 1617-es Moszkva elleni sikertelen lengyel támadás utána Denlino faluban 1618-ban kötött fegyverszünet átmeneti nyugalmat hozott. Az 1632-33-as háborút már I. Mihály indította a lengyelek ellen, s a háborút lezáró 1634-es poljanovói békében IV. Ulászló lemondott az orosz cári trónigényéről. Ez egyértelműen I. Mihály sikerét jelentette, lezárult Oroszországban a válságos évtizedek kora. A cár most már a belpolitikára koncentrálhatott, uralkodása hátralevő idejében a rendekkel való együttműködésre és a bojárokkal való hatalommegosztásra törekedett.
A dinasztiaalapító cár 1645. július 23-án Moszkvában halt meg, a trónon fia, Alekszej követte (uralkodott: 1645-1676).
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Jane Grey, aki kilenc naposan lett királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20