A Bush-család is érintett lehet a Kennedy-gyilkosságban

Szenzációs, bár kissé hihetetlen következtetésre jutott egy fiatal belga kutatónő John Kennedy amerikai elnök 1963-as meggyilkolásáról írt könyvében (Les nouvelles preuves sur l'assassinat de John Fitzgerald Kennedy). Eszerint a Bush-családnak, azaz a jelenlegi amerikai elnök hozzátartozóinak is közük lehetett a merénylethez. A La Derniere Heure című belga lap csütörtöki beszámolója szerint a szerző, Caroline Lebeau állítását azzal magyarázza, hogy Kennedy törvényben akarta szabályozni az olajkitermelést és a nagy vagyonok adóztatását, ami az érintett texasi családoknak, köztük a Bush-családnak 894 millió dolláros kárt okozott volna. Ez indíték lehetett volna a merényletre.

Szintén az indítékok közt szerepelhet, hogy ha Johnson alelnök (aki Kennedy halála után került az elnöki posztra) nem kerül be újból a Fehér Házba, akkor utolérték volna egy pénzügyi botrány hullámai, s akár még börtönbe is kerülhetett volna. Márpedig Johnson texasi volt, szoros szálak fűzték a gazdag texasi családokhoz, amelyek anyagilag is támogatták őt. "Megvolt tehát az indítékuk, a szükséges pénzügyi forrásaik és a lehetőségük" - véli a belga szerző, aki a cikk szerint hosszas, alapos kutatásokat végzett a témában.

Ami az 1963. november 22-i dallasi gyilkosságnak az elkövetését illeti, Lebeau határozottan állítja, hogy a jelenlegi államfő apja, idősebb George Bush - maga is amerikai elnök 1988 és 1992 között - a helyszínen volt, mint a CIA ügynöke. Erről szerinte fényképfelvétel is tanúskodik. Bár idősebb Bush mindig tagadta, hogy 1975, azaz a CIA igazgatójává történt kinevezése előtt e szervezet tagja lett volna, a belga kutató azt állítja, hogy egy írásos feljegyzés ezt bizonyítja. (Bush egyik feladata állítólag az volt a CIA-ben, hogy Castro-ellenes fegyvereseket toborozzon a Disznó-öbölbeli partraszálláshoz, a hatvanas évek elején végrehajtott Kuba-ellenes amerikai beavatkozáshoz.)

"Számomra egyértelműen ő az, aki az egész merényletet megszervezte. A bizonyíték: egy héttel a merénylet előtt idősebb Bush részletesen elmondta valakinek, hogy mi is fog történni. A lövéseket, sőt még azt is, hogy két órával később valakit letartóztatnak majd" - nyilatkozta Caroline Lebeau. Mint mondja, ezt a beszélgetést magnószalagra rögzítették, de utóbb titkosították, s archívumba került. Ám ha nem a gyilkossággal vádolt Lee Harvey Oswald a tettes, akkor ki? A belga kutató ezt nem tudja, de gyanúsnak találja, hogy november 22-én a helyszínen volt Orlando Bosh Avila kubai terrorista, aki számos merényletet követett el, és a CIA-nak dolgozott.

John F. Kennedy halála titokzatos esemény mindmáig. Az USA 33. elnöke 1963. november 22-én, egy pénteki napon Dallasba repült, hogy a frakciózó helyi demokrata párt belső viszályait eloszlassa. Az elnök tárgyalásokat folytatott a nukleáris kísérletek korlátozásáról, és a nemzetközi- és belpolitikai helyzet megoldásáról. Elkerülte a Kuba elleni katonai beavatkozást, és a szervezett bűnözés túlburjánzását. Felesége, Jacqueline és az elnök Fort Worth-ből egyenesen a Dallasi repülőtérre érkezett John Connally - Dallas kormányzója -, és felesége Nellie társaságában.

A konvoj második autójában (két személyi testőr kíséretében) ültek. Ahogy a Houston Streetről az Elm Streetre fordult a nyitott limuzin, hirtelen lövés dördült el a 82 méterre lévő tankönyvraktár 6. emeletéről. Ám a következő pillanatban még néhány lövés a szemközti térről is eldördült. Az elnök koponyája, agyveleje teljesen szétroncsolódott. Felesége a Parkland Memorial korházhoz szállította, azonban délután egy órakor a világ tudomására hozták az elnök halálát.

Johnson még aznap visszatért Jacqueline-nal a Fehér Házba, és még a repülőn letette a hivatali esküt. Cselekedni kellett... Az elnök koporsóját nemzetiszínű lobogóval letakarva - november 23-án - Washingtonba szállították. A boncolás körül sok vita kerekedett.

Az tény, hogy Lee Harvey Oswald-ot egy rendőrtiszt - feltehetően gyanús viselkedése miatt - feltartóztatott, mire a gyanúsított a rendőrt agyonlőtte. Oswald-ot délután 3:50-kor elfogták. Eközben megtalálták a gyilkos fegyvert. Oswald (természetesen) mindent tagadott. Régebben megpróbált a Szovjetunióban állampolgárságot szerezni, és támogatta Castro-t is. Ennek ellenére indítékot nem találtak ellene. Jack Ruby - alvilági sztriptízbár tulajdonos -, amikor 11.21- kor (a gyilkosság után két nappal) Oswaldot a megyei börtönbe akarták szállítani (a helyi rendőrségről) a világ szeme láttára hasba lőtte a gyanúsítottat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína