1956 hősei – megjelent a Múlt-kor őszi száma

Az 1956 októberében kitört magyar forradalom és a melbourne-i olimpia kapcsán sokaknak legelőször a legendássá váló „melbourne-i vérfürdő” jut eszébe, illetve a vérző arcú Zádor Ervinről készült emlékezetes fotó, amely már akkor bejárta a világsajtót. Az akkor már eltiport forradalom kis országát képviselő sportolók hősies csatában legyőzték a világ nagy részének szemében agresszorként számon tartott óriáshatalom csapatát. Az olimpia és 1956 kapcsolata azonban korántsem merült ki a  felejthetetlen vízilabdameccsben. A részleteket keresse a magazinban!

Bár 1956-ban a magyar mozikban leggyakrabban még szovjet filmeket adtak, már ebben az évben is egyre hétköznapibbá váltak a nyugati filmalkotások. A forradalom napjaiban a mozik zárva tartottak vagy – nagy belső tereik miatt – forradalmi gócponttá váltak. 1956 után megváltozott filmkínálat: a szovjet filmek szinte teljesen eltűntek a mozikból, amelyek többségében angol, francia vagy olasz filmeket vetítettek a régi magyar filmek mellett. 1956 őszének mindennapjairól a Múlt-kor legújabb számában olvashat részletesen.

A felkelők győzelméről, 1956. október 30-án több cikkben is beszámolt a Le Monde. Ehhez 1956. november 1-jén csatlakozott a The New York Times is, ám a lap óvatosságra intett Moszkva következő lépéseivel szemben. Ugyanott november 2-án már arról számoltak be, hogy a Szovjetunió újabb fegyveres beavatkozásra készül. A nyugati sajtó szenzációként kezelte a magyar forradalmat, miközben aggódtak is az események eszkalálódása miatt. Részletek a magazinban!

„Az 1956-os magyar forradalom példa nélküli lehetőséget kínált a szovjet blokk egyik országára vonatkozó hírszerzési anyagok gyűjtésére” – olvashatjuk a magyar menekülteket hónapokon át vizsgáló CIA 1958-ban készült összefoglaló jelentésében, amelynek szerzője hozzátette: „Minden magyar menekült, aki már elég idős volt, hogy járni tudjon, potenciális célpontnak számított a hírszerzéssel foglalkozó csoportok szemében.” Néhány hétre ugyanis rés támadt az addig áthatolhatatlannak tűnő vasfüggönyön. Hogy menekültek a magyarok 1956-ban? Kiderül legfrissebb számunkból.

Őszinte mosoly áramütésre. Arcunk vonásai vajon tényleg visszatükrözik jellemünket, ahogy azt egy XIX. századi fotográfus-orvos feltételezte? Duchenne de Boulogne az emberi lét alapvető állapotait (az örömöt, a félelmet, a csodálkozást, a csalódást, az ijedtséget és a fájdalmat) bizonyos arcizmok elektromos stimulálásával igyekezett kiváltani. S miközben a páciensei arcába tudományos célból áramot vezetett, fotózta őket.

Katonai bordélyok a fronton. A több hét vagy hónap után a lövészárkokból rövid időre kiszabaduló, a nők társaságát nélkülöző katonák ösztönösen feléledő vágyaikra a legközelebbi tábori vagy tartalék bordélyban találtak gyógyírt. Az osztrák–magyar hadvezetés hamar felismerte az ilyen célú létesítmények létrehozásának hasznosságát. Elsősorban azért, mert a háború idején rohamosan terjedő különböző nemi betegségek ellen a legkönnyebben így lehetett védekezni.

A magazin őszi számából emellett megtudhatja, ki volt Afrika legnagyobb rablója, és hogy kikről mintázhatta Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének főszereplőit. Olvashat továbbá Kempelen Farkasról, a sakkozógép és a beszélőgép feltalálójáról, a karnaki templomkomplexumról, a magyar rabszolgalányról, aki később angol lady lett és a közelgő amerikai elnökválasztásról is.

Az építészet szerelmeseit ezúttal a nagyhörcsökpusztai Annavárban (Zichy–Kornis-kastély) látjuk vendégül, a képzőművészet kedvelőivel pedig Benczúr Gyula Budavár visszavétele című festményét vesszük górcső alá.

A magazin őszi számát szeptember 2-től keresse az újságárusoknál!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban