12 legendás ütközet, amelynek emlékét megőrizte a Biblia

Jeruzsálem ostroma

A Biblia és az asszír feljegyzések egyaránt megemlékeznek arról, hogy Kr. e. 701-ben Szin-ahhé-eriba asszír király ostrom alá vette a Júdai Királyság fővárosát, Jeruzsálemet. A védők az ostromra készülve egy alagutat ástak, amelyen keresztül összekötötték Jeruzsálemet egy közeli forrással, ezzel biztosítva a város vízellátását.

A Biblia és az asszír források egyetértenek abban, hogy az asszírok végül nem vették be Jeruzsálemet, bár ennek pontos okáról már egészen eltérően tudósítanak. A Biblia szerint az asszírok felhagytak az ostrommal, és az elvonuló sereget egy egyiptomi hadsereg „Isten angyalaként” megsemmisítette. Az asszír feljegyzések ugyanakkor arról írnak, hogy a júdai király beleegyezett, hogy adót fizessen az asszír királynak, cserébe az elvonulásért – így többek között saját lányait is kénytelen volt a hódítók kezére adni.

1. „Izrael puszta, magva nincs többé”
2. Menekülés Egyiptomból
3. Jerikó falai
4. Józsué csele
5. Góliát népe
6. Izrael és Júda
7. Sisák hadjárata
8. Jeruzsálem ostroma
9. A megiddói csata
10. A babiloni fogság
11. A makkabeusok lázadása
12. A zsidó háború évei

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában