Hét rettenthetetlen kalandornő, aki beírta a nevét a történelembe
2017. július 21. 18:32
Bár méltatlanul ritkán hallunk róluk, asszonyok sora vett részt az emberiség grandiózus vállalkozásaiban. Ott voltak a függetlenségükért harcoló dél-amerikai államok seregeiben, az űrrepülés hajnalán és az első nagy régészeti felfedezéseknél is. Sőt, előfordult, hogy egy királyné maga vezette keresztes seregét a Szentföld megsegítésére. Következzen hét rettenthetetlen kalandornő, aki beírta magát a történelembe!
Korábban
A sivatag királynője
Lady Hester Stanhope ifjabb William Pitt brit miniszterelnök unokahúga és házvezetőnője volt. 1810-ben azonban maga mögött hagyta a ködös Brit-szigeteket és bejárta a Földközi-tenger szigeteit és a Közel-Keletet. A Máltán, Görögországban, Egyiptomban és Palesztinában töltött idő alatt teljesen beleszeretett a régió fantasztikus történelmébe és hamarosan új szenvedélyt talált magának: a régészetet.
Stanhope – aki kalandjai során túlélt egy hajótörést is – egy libanono szerzetesektől kapott térkép alapján felfedezte Askelón romvárosát. Rövidesen megszerezte az Oszmán kormány jóváhagyását is és 1815-ben kiterjedt ásatásokba kezdett a páratlan lelőhelyen.
A korabeli szokásoktól eltérően nem kincsvadászként viselkedett, hanem módszeresen tárta fel Askelón romjait, gondosan felmérve a környék földrajzi viszonyait és minden lényeges információt begyűjtve a környéken élő emberektől, így lényegében az első modern értelemben vett régészeti ásatást hajtotta végre Palesztinában.
A „Sivatag királynőjeként” is emlegetett Stanhope utazásait követően Libanonban telepedett le és sokáig aktív kapcsolatban volt a környékbeli sejkekkel és emírekkel. Végül azonban elvesztette szinte minden vagyonát, így idős korában már szenilisen és nagy ínség közepette halt meg 1839-ben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Új műtárgyak és környékbeli kuriózumok tekinthetőek meg Füleken 13:20
- A hintapolitika végül nem felszabadulást, hanem megszállást hozott 09:50
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap