10 tény a Svájci Gárdáról
2014. december 16. 11:34
Korábban
1. A 15-19. században a pápai mellett a francia, savoyai, porosz, osztrák, toszkán és nápolyi udvarban is alkalmaztak kiváló és hűséges harcos hírében álló svájci zsoldosok alkotta alakulatokat, ún. svájci gárdákat.
2. Franciaországban az 1616-ban a királyi palota külső részeinek és kapuinak védelmére létrehozott Svájci Gárda 1792-ig állt fenn. Bár a Bourbon-restauráció alatt újrakezdte működését, 1830-ban végleg feloszlatták.
3. 1792. augusztus 10-én a Tulieriák ostrománál a feldühödött tömeg a palota védelmével megbízott több mint 900 gárdista közül mintegy 600-at lemészárolt.
4. A pápa védelmével megbízott, ma is működő Svájci Gárda 1506-ban, II. Gyula pápasága alatt alakult meg, százötven svájci zsoldos részvételével.
5. 1527-ben, a Sacco di Roma során 147 gárdista veszett oda, az életben maradt 42 zsoldosnak azonban sikerült VII. Kelemen pápát az Angyalvárba menekíteni.
6. V. Piusz pápa többször – többek között a lepantói csatába – is küldött gárdatagokból álló egységeket a török ellen harcoló keresztény seregek megsegítésére.
7. A gárdisták manapság is használt sárga-piros-kék egyenruháját a legendával ellentétben nem Michelangelo, hanem Jules Repond ezredes tervezte 1914-ben, Raffaello freskói alapján.
8. A Gárda tagjai csak 19 és 30 év közötti, 174 cm-nél magasabb, kötelező katonai szolgálatot teljesített, legalább érettségivel rendelkező, nőtlen katolikus svájci férfiak lehetnek.
9. VI. Pál pápa 1970-ben megszüntette a Nemesi Őrséget és a Palotaőrséget, így a Svájci Gárda maradt a Vatikán egyetlen fegyveres testülete.
10. A Gárda futballcsapatát, az FC Guardiát 1975-ben hozták létre. A vatikáni bajnokságban is részt vevő csapat egyik legnagyobb ellenfele a vatikáni rendőrség együttese.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini 19:05
- A kulákság megpróbáltatásai: Kollektivizálás és „agrárreformok” 1953 után 17:05
- Rejtélyes radioaktív berillium anomália a Csendes-óceán fenekén 16:05
- Politikába született Ted Kennedy, a „szenátus oroszlánja” 15:05
- Titokzatos alagutak a milánói Sforza-kastély alatt, ahogy da Vinci felvázolta 14:05
- Gólem az agyaglény, ami olykor alkotójára támad 13:21
- Csak hetente háromszor volt műsor a rendszeres tévéadások indulásakor 12:20
- Sokkal kevesebb gladiátor halt meg az arénában, mint azt gondolnánk 10:38