10 tény a lengyelországi hadjáratról
2015. február 11. 14:15
1. A náci Németország és a Szovjetunió az 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka értelmében felosztotta egymás között Lengyelországot. Hitler az ország nyugati, Sztálin a keleti felét kapta meg.
2. A paktum megkötése után Sztálin lefordíttatta oroszra a Mein Kampfot, és elolvasását kötelezővé tette minden politikai bizottsági tag számára.
3. Közvetlenül az 1939. szeptember 1-jei német támadás előtt lengyel lázadóknak öltözött SS-alakulatok a lengyel határhoz közeli német településeken hajtottak végre látszatakciókat, hogy azok ürügyül szolgáljanak Lengyelország megtámadására.
4. A német megszállók a Tannenberg-akció keretében, 1939 őszén közel 20 ezer lengyel civilt végeztek ki.

5. A köztudattal ellentétben a lengyel lovasság soha nem indított célzott támadást a német páncélosok ellen.
6. A Szovjetunió 1939. szeptember 17-én a Lengyelországban élő ukránok és fehéroroszok védelmére hivatkozva támadta meg Lengyelországot.
7. 1939. szeptember 22-én a német és a szovjet csapatok Breszt-Litovszkban közös győzelmi katonai parádét rendeztek. A rendezvényen a két agresszor zászlót cserélt és felhangzott a szovjet és a német himnusz is.
8. Az öt hétig tartó háború alatt a 900 ezres lengyel haderővel szemben 1,5 millió német, valamint 500 ezer szovjet katona mellett 50 ezer szlovák katona is harcolt a támadók oldalán.
9. Az október 6-ig tartó harcokban összesen a mintegy 1500 szovjet és 16 ezer német katona mellett 66 ezer lengyel vesztette életét. A civil áldozatok számát 150 ezerre teszik.
10. Lengyelországból több tízezer katona és civil talált menedéket Magyarországon, ahonnan a hatóságok segítségével továbbutazhattak egy harmadik országba. Ennek a segítségnek köszönhetően rengeteg lengyel folytathatta a harcot a németek ellen.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Azonnal megindultak a pletykák és összeesküvés-elméletek Rudolf herceg haláláról 12:50
- Don-kanyar 80: fejezetek egy szemtanú naplójából XVIII. 10:49
- Afrika minden veszedelmét leküzdötte a „Sziklatörő”, Henry Morton Stanley tegnap
- „Szavazz a Hazafias Népfrontra!” – amerikai megfigyelők az 1949-es választásokon tegnap
- A Húsvét-sziget egykori idilli állapotának mementói a rejtélyes óriás szobrai tegnap
- Ellenszélben egyezett ki a nemzet javára Deák Ferenc tegnap
- Bár ideiglenesen meghátrált, Canossa nem jelentette IV. Henrik vereségét az invesztitúraharcban tegnap
- Don-kanyar 80: fejezetek egy szemtanú naplójából XVII. tegnap