10 tény a sóról
2015. február 2. 12:45
Korábban
1. A világ legrégebbi ismert sóbányája – az azerbajdzsáni Araksz folyó völgyében található Duzdagi környékén – már az i. e. 5. évezred második felében megkezdte működését.
2. Az egyiptomiak már az Óbirodalom időszakában, az i. e. 3. évezredben is használták tartósításra a sót, amely a hűtőszekrény megjelenéséig a legfontosabb tartósítószer volt.
3. Az ókorban a közel-keleti népek körében gyakori volt a legyőzöttek földig rombolt városainak sóval való behintése, amellyel jelképesen megátkozták a település újbóli benépesítésére tett kísérleteket.
4. A só az ókori Kínában is kulcsfontosságú szerepet játszott. A Tang-dinasztia reformjainak köszönhetően a 8. század végén már az állami bevételek több mint a fele a sóadóból származott. Kínában a megengedettnél jóval nagyobb sómennyiség elfogyasztása hosszú évszázadokon keresztül a rituális öngyilkosság egyik módja volt.
5. A só a gyógyításra is alkalmas volt. A zsidók a fertőzések elkerülése végett sóval kenték be az újszülöttet, a középkori Európában pedig mérgezések és veszettség ellen is alkalmazták.
6. Az ókorban és a középkorban számos város gazdagodott meg sókereskedelemből: a só többek között a középkori Velence felemelkedésében is óriási szerepet játszott.
7. Franciaország egyik leggyűlöltebb adóneme az 1286-ban bevezetett sóadó, a gabelle volt. Bár 1790-ben eltörölték, Napóleon újra bevezette, és csak 1945-ben törölték el végleg az adónemek sorából.
8. A sónak az európai népi hitvilágban is fontos szerep jutott. Többek között Finnországban és Baszkföldön is sóval védekeztek a boszorkányokkal és démonokkal szemben.
9. A közép-és kora újkorban az előkelő rétegek összejövetelein a sótartóhoz képest elfoglalt pozíció a társadalmi státusz jelzésére szolgált.
10. Az 1930-ban a brit sómonopólium ellen Mahatma Gandhi által szervezett sómenet az indiai függetlenségi törekvések és az erőszakmentes mozgalom egyik mérföldköve volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- 14:20
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap