Zöld főváros: Budapest parkjai
2020. július 13. 16:12 Szende András
Korábban
A Margit-sziget
A jelentős történeti múlttal rendelkező sziget 1790-ben vált a Habsburgok magyar ágának birtokává. József nádor, aki hivatásos kertész is volt, 1805-ben kezdte meg a sziget tervszerű vezetését alcsúti uradalmával párhuzamosan, Tost Károly királyi főkertész irányításával. Ekkor épült a középkori ferences kolostor oldalfalához a nádori nyaraló, valamint ebben az időszakban ültették a ma is meglévő hatalmasra nőtt platánfákat.
A szigetet a nádor örököse, József főherceg fürdőteleppé kívánta fejleszteni, ekkor létesült Ybl Miklós tervei szerint a fürdő, több villa, a kis és a nagy szálló. Mára az együttesből csak az utóbbi épület áll. A fürdőtelepi koncepcióhoz kapcsolódva egyesítették a Margit-szigetet a Festő- és a Fürdő-szigettel, így alakult ki a park mai, mintegy százhektáros területe.
A főváros 1908-ban vette meg a szigetet a családtól, de 1919-ig csupán belépőjeggyel lehetett bemenni, a Margit híd bejárójának elkészültéig természetesen csak csónakkal. A II. világháborúban jelentős károk érték a Margit-szigetet, ekkor pusztult el a már említett fürdőtelep jelentős része.
Az átvétel óta eltelt évtizedekben számos sport- és szabadidős létesítménnyel gazdagodott a fővárosiak, elsősorban a budaiak és az újlipótvárosiak talán legkedveltebb parkja. Így többek között szabadtéri színpad, szállodák, futókör, japánkert és zenélő szökőkút várja az idelátogatókat.
A Népliget
A főváros nagy parkjainak mostohagyermeke a kiegyezés után, 1870-ben született, helyén korábban csak a futóhomok megkötésére telepített akácos volt. A csatlakozó városrészek, Külső-Ferencváros és Kőbánya, valamint a Tisztviselőtelep jellege miatt a park elsősorban a munkásosztály és a kispolgárság szórakozását, felüdülését szolgálta, szemben az elegánsabb Városligettel és Margit-szigettel.
Így jött létre a terület jellegzetességének számító Mutatványos tér a Vurstlival, vagy a számos munkásrendezvénynek is otthont adó Nagyvendéglő. A területet a főváros Räde Károly főkertész tervei szerint igényesen alakította ki, a feltáró utak mentén máig meglévő platánsorokkal. A park jellegzetes színfoltját adták a harmincas évektől a nyolcvanas évekig megrendezésre kerülő autó- és motorversenyek.
A területet igencsak megviselték a II. világháborút követő kemény telek: a faállomány nagy részét eltüzelték. Ma számos sportlétesítmény tagolja a kissé elhanyagolt állapotú parkot, de várható, hogy a környező épületek restaurálása, így az Eiffel-csarnok megújulása vagy a Közlekedési Múzeum új épületegyüttesének elkészülte segítheti ennek az értékes területnek a megújulását és újrafelfedezését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
- Házmesterek a vészkorszakban
- Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
