Visszaadja a Vatikán az athéni Parthenón újkorban eltulajdonított elemeit
2022. december 19. 12:31 MTI
Az ókori világ egyik leghíresebb temploma, az athéni Parthenón évszázadokkal ezelőtt eltulajdonított szobordarabjait szolgáltatja vissza a Vatikán – idézte a Szentszék bejelentését a Vatican News hírportál pénteken.

A Parthenón az athéni Akropoliszban
Korábban
A Pallasz Athéné istennőnek szentelt ókori templom három régészeti leletéről van szó.
A 2500 éves szobordarabokat mostanáig a Vatikáni Múzeumban őrizték, évente több mint hatmillió látogató csodálta meg ezeket.
Az i. e. 5. században az Akropoliszon emelt templom darabjai a 19. században kerültek a XVI. Gergely pápa alapította úgynevezett pogány gyűjteménybe.
Utóbbi a később a nagyközönség előtt is megnyitott Vatikáni Múzeum antik részének az alapja lett.

Az első szobordarab egy nagyméretű lófejet ábrázol a Parthenón nyugati homlokzati díszítéséről: az Athéné kocsiját húzó négy ló egyikéé lehetett.
A jelenetben Poszeidón isten is szerepelt, aki a görög mitológia szerint Athénével együtt Attika megszerzéséért küzdött.
A Vatikáni Múzeum adatai szerint a lófej a templomon volt egészen 1674-ig, 1688-ban Marcantonio Giustiniani velencei dózse saját római palotájába szállíttatta, majd 1823-ban került a pápai gyűjteménybe.
A másik darab egy fiúgyermek fejét ábrázolja, a szobor valószínűleg egy áldozati menethez tartozott, amely a templom belső szentélyét díszítette. A harmadik szobortöredék egy szakállas férfiarc a templom domborművekkel díszített déli párkányfrízéről, ahol kentaurok és lapiták vívtak harcot.
A Parthenón márványalkotásait Pheidiasz szobrászműhelyének tulajdonítják.
A vatikáni közlemény szerint a szobordarabok visszaszolgáltatását Ferenc pápa kezdeményezte.
Az athéni ortodox érseknek, II. Jeromosnak juttatja el őket a „közös ökumenikus út” jegyében. Ferenc pápa és II. Jeromos a katolikus egyházfő december 2-6. közötti ciprusi és athéni látogatása során találkozott.
Akkor Ferenc pápa elismerte a katolikusok által elkövetett hibákat, és egységre szólított fel.
A Parthenón 160 méter hosszú frízdíszítésének fele a londoni British Múzeumban látható. Athén folyamatosan követeli a visszaszolgáltatását, eredmény nélkül. Márciusban az UNESCO megállapodást sürgetett az ókori műkincs sorsáról Athén és London között.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


nyár
Múlt-kor magazin 2015
- Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
- Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
- „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
- Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
- Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
- Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
- Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
- Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
- Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59