Viking feszület írhatja át a dániai kereszténység történetét

A tárgyat jelenleg őrző ladbyi Viking Múzeum kutatói szerint a feszület új megvilágításba helyezheti a dániai kereszténység történetét – számol be róla a Discovery News. „[A feszület] régebbi, mint Kékfogú Harald jellingi rúnaköve” –  olvasható a múzeum közleményében. A dán király híres rúnakövén a következő felirat olvasható: „Harald király rendelte ennek a kőnek a felállítását apja, Gorm emlékére és anyja, Thyra emlékére; az a Harald, aki meghódította magának egész Dániát és Norvégiát, és kereszténnyé tette a dánokat”. A kő egyik oldalán egy Krisztus-ábrázolás található. Egészen mostanáig a 965-re datálható rúnakövet tekintették a legkorábbi olyan dániai emléknek, amelyen Jézus Krisztus megjelenik.

A nemrég felfedezett feszület arra enged következtetni, hogy a dánok már korábban áttérhettek a kereszténységre, mint a kutatók azt korábban gondolták. A rendkívül értékes leletet Dennis Fabricius Holm amatőr régész találta, miközben a Fyn szigetén található Aunslev temploma körül kutatott. „Kész szerencse, hogy ez a kis ékszer túlélte az elmúlt 1100 évet” – áll a múzeum közleményében.

A mintegy 4 centiméter magas, 13 grammot nyomó hátsó része sima felületű, elülső felén azonban gondos ötvösmunka nyomai láthatók. A feszület a múzeum munkatársai szerint úgy néz ki, mint az a kereszt, amelyet 1879-ben a Stockholm melletti Birkában, egy vikingkori női sírban találtak. A nemrég megtalált feszülethez hasonló, 10. század első felére datálható töredékeket már korábban is felfedeztek női sírokban, ez azonban az első, teljes egészében megmaradt lelet. A tárgy feltehetően egy viking nő tulajdonába tartozott, de a szakértők szerint egyelőre nem tudni, hogy a kereszt viselésével a kereszténységhez való tartozását szerette volna kifejezni, vagy megtartotta pogány hitét, és egyszerűen csak megtetszett neki az ékszer.

A felfedezésről a blogján elsőként tudósító Martin Rundkvist svéd régész szerint az eddig megtalált feszületek túlságosan hasonlítanak ahhoz, hogy egy vagy két embernél többen készítették volna. „Az első feszületet a Stochkholm melletti Birkában találták meg. A másodikat, harmadikat és negyediket azonban a dániai Haithabunál [dánul Hedeby]. Feltehetően itt készítették a tárgyakat” – magyarázta a kutató, aki szerint vándorkézművesek és -kereskedők juttathatták el a tárgyakat távolabbi pontokra is.

A kereszt húsvéthétfőig lesz kiállítva a ladbyi múzeumban, majd a megfelelő konzerválás érdekében egy laboratóriumba szállítják át, hogy azután nyáron egy, a Fyn keleti részén fémdetektorral talált tárgyakat bemutató kiállítás keretében ismét látható legyen a múzeumban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?