2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Videla rémuralma idején több ezer ember tűnt el nyomtalanul az argentin utcákról

2020. május 21. 08:27 Czókos Gergő

Amikor Jorge Eduardo Acosta 1978. június 25-én este berontott a kínzóközponttá átalakított Haditengerészeti Műszaki Iskola (ESMA) celláiba, a foglyok kínosan feszengve fogadták szokatlan viselkedését. A „Tigris” egyenként megölelgette azokat, akikkel egyébként kínzásuk szüneteiben whiskyt kortyolgatva viccelődött. A rabok persze tudták, hogy az öröm Argentína első, egyes feltételezések szerint nem a legtisztább körülmények között megnyert futball-világbajnoki címének szól, a mintegy másfél kilométerre található Estadio Monumentalból ugyanis tisztán hallották a szurkolók örömittas kiáltásait.

Emilio Massera, Jorge Videla és Orlando Agosti

„Végül végeznünk kell a gyávákkal”

Acosta, az egyik legrettegettebb állami terrorosztag parancsnoka aznap este többeket az ünneplő tömegbe is kivitt. Közöttük volt két fiatal lány, Miriam Lewin és Graciela Daleo is. Amikor Daleo kihajolt az őt szállító kocsi tetőablakán, és meglátta az őrjöngő tömeget, arra gondolt, ha elkezdené azt üvölteni, hogy ő egy az Argentínában az elmúlt években rejtélyes módon „eltűnt” sok ezer személy közül, senki sem foglalkozna vele.

„Ez volt a legegyértelműbb bizonyítéka annak, hogy megszűntem létezni” – emlékezett vissza. Fogva tartóik nem sokkal később sört és pizzát rendeltek a lányoknak, akiket máskor a teheneknél használt elektromos ösztökével erőszakoltak meg.

A világbajnoki trófeát nem sokkal korábban a csapatkapitánynak, Daniel Passarellának a vb propagandaértékét maximálisan kihasználó Rafael Jorge Videla, az 1976 óta a dél-amerikai ország élén álló katonai junta vezetője adta át. Az az ember, akinek rémisztő szerepe volt abban, hogy az ESMA rabjai az országban fogva tartott több ezer politikai fogollyal együtt nem tudtak örülni az Argentínát lázba hozó győzelemnek.

Nincs kiút az erőszak örvényéből

Az 1925-ben katonacsaládba születő Jorge Rafael Videla számára kézenfekvő volt, hogy maga is ezt a pályát fogja választani. Videla az 1970-es években ért tiszti karrierje csúcsára. 1973-ban a hadsereg, 1975-ben pedig az argentin fegyveres erők vezérkari főnökévé nevezték ki, majd ugyanebben az évben a hadsereg főparancsnokává léptették elő.

A dél-amerikai ország éppen ezekben az években élte története egyik legválságosabb időszakát. A hatalomba visszahívott Juan Perón 1974 júliusában bekövetkezett halála után harmadik felesége, az olajválsággal csak egyre mélyülő gazdasági-társadalmi problémákat öröklő Isabel Perón került az elnöki székbe, ám gyengekezű vezetőnek bizonyult.

Az erőszakszervezetek a szélsőjobboldali paramilitáris halálosztagok segítségével minden egyes, szélsőbaloldali gerillák által elkövetett terrorcselekményt követően véres leszámolásba kezdtek, és úgy tűnt, az erőszak örvényéből nem lehet kiutat találni.

A hadsereg egy csoportja Videlával az élen 1976. március 24-én puccsal vette át a hatalmat, mondván, meg kell akadályozni, hogy Argentína teljes anarchiába süllyedjen. A Videla-junta a katonai diktatúrák klasszikus forgatókönyvét követte: felfüggesztették a politikai pártok működését, feloszlatták a parlamentet, korlátozták a sajtószabadságot, és ellenőrzés alá vonták a szakszervezeteket.

Megkezdődött a „felforgató elemek” elleni hajtóvadászat. A „piszkos háború” nemcsak a baloldali gerillamozgalmak tagjait, hanem a társadalom minden, „bomlasztó” elveket valló tagját célba vette. Ahogy Videla fogalmazott: „Nemcsak az a terrorista, akinél fegyver vagy bomba van, de az is, aki olyan nézeteket terjeszt, amelyek ellentétesek a nyugati és a keresztény civilizációval.”

Buenos Aires tartományi kormányzója, Iberian Saint-Jean még ennél is világosabban fejezte ki magát: „Először is meg kell ölnünk minden felforgatót, azután a velük rokonszenvezőket, majd a közömböseket, és végül végeznünk kell a gyávákkal.”

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Miriam LewinEstela de CarlottoRafael Jorge Videla és a serlegA Plaza de Mayo némán tüntető anyái

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!