2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Közép-Afrika diktátora azt állította, VI. Pál pápa titokban a 13. apostollá nevezte ki

2020. április 30. 10:44 Czókos Gergő

Gyanúsították kannibalizmussal, diákok meggyilkolásában való részvétellel, valamint azzal, hogy ellenségeit vadállatok elé dobatta. Bár a fenti vádak feltehetően a személye köré szőtt legenda részei, Jean-Bédel Bokassa sohasem riadt vissza az ellenségeivel való kegyetlen leszámolástól, magánbirtokaként kezelte a Közép-afrikai Köztársaságot, császárrá koronázása pedig a lehető legextravagánsabb külsőségek között zajlott.

Bokassa

Mindössze hatéves volt Bokassa, amikor édesapját, egy falusi törzsi vezetőt a francia gyarmati hadsereg katonái halálra vertek, egy héttel később pedig édesanyja öngyilkos lett. Testvéreivel együtt nagyapja nevelte tovább, aki nem sokkal a második világháború kitörése előtt rábeszélte, hogy lépjen be a francia hadseregbe. Bokassa a szövetségesek provence-i partraszállása mellett az indokínai háborúban is részt vett, majd 1962-ben a két évvel korábban függetlenné vált Közép-afrikai Köztársaság elnöke, egyben rokona, David Dacko őt bízta meg az ország hadseregének a megszervezésével.

Bokassa 1965 szilveszterén a magas rangú tisztekkel közösen ragadta magához a hatalmat. Az államcsíny utáni új elnök számos bizarr rendeletet hozott. Hétköznapokon – az éjszakai órákat kivéve – például betiltotta a dobolást, a női egyenjogúság kérdésében azonban progresszív nézeteket képviselt: véget vetett a női körülmetélés gyakorlatának, és az afrikai államfők közül elsőként nevezett ki női kormányfőt.

Külpolitikai téren pragmatikus politikus volt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy miután 1976 októberében Kadhafinál járt, a remélt támogatásért „cserébe” áttért az iszlám hitre, és felvette a Salah Eddine Ahmed Bokassa nevet. Fél évvel később rekatolizált, később pedig már azt állította, hogy VI. Pál pápa titokban a 13. apostollá nevezte ki.

Az elnök „Közép-Afrika első parasztja és első üzletembere” néven is hivatkozott magára, utóbbira nem véletlenül, mivel számos vállalat volt családja birtokában. Mindehhez a franciák is asszisztáltak. Bokassa Charles De Gaulle-t egyszerűen csak „Papának” hívta, aki az ország uránérc-, trópusifa- és – kisebb részben – gyémántkészleteihez való hozzáférés terén élvezett előnyökért cserébe elnézte az afrikai vezető mind visszataszítóbb visszaéléseit. Bokassa különösen jó kapcsolatot ápolt a Franciaországot 1974 és 1981 között köztársasági elnökként irányító Valéry Giscard d’Estaing-nal, aki a diktátorra sokáig „barátként és családtagként” hivatkozott.

Bokassa számos diktátorral ellentétben nem elégedett meg az 1972-ben törvénybe iktatott örökös elnöki tisztséggel, és 1977. december 4-én – példaképét, Napóleont követve – császárrá koronáztatta magát. A szertartást a róla elnevezett sportcsarnokban, a Bokassa sugárúton, a nevét viselő egyetem mellett tartották. A javarészt a franciák által finanszírozott ünnepség összköltségei mintegy 22 millió dollárra, a Közép-afrikai Köztársaság GDP-je mintegy 5 százalékának megfelelő összegre rúgtak. Csak a gyémántberakásos korona 5 millió dollárba került, a kéttonnás trónt pedig aranyozott bronzból készítették.

Bokassa vesztét végül az iskolások számára kötelezővé tett egyenruhák okozták. A császár elrendelte, hogy 1978. október 1-jétől minden általános és középiskolás gyerek számára a császár egyik feleségének a cége által gyártott uniformist kell hordania, ezt azonban sok szülő nem engedhette meg magának. Miután 1979-ben két középiskolából is elbocsátották azokat a diákokat, akik nem viselték az uniformist, januárban és áprilisban is tüntetések törtek ki. A hatóságok brutálisan vérbe fojtották a felkelésbe torkolló eseményeket, és a megtorlás során mintegy száz tüntetőt végeztek ki. Bár a vádak szerint a javarészt kiskorú rabok kínzásában maga Bokassa is részt vett, ezt sohasem sikerült hitelt érdemlően bebizonyítani, a mészárlásban játszott vezető szerepe azonban vitán felül áll. A szakértők mintegy 500-ra teszik a diktátor uralma alatt a hatóságok által meggyilkolt és gyanús körülmények között eltűnt személyek számát.

Az 1979-ben lezajlott eseménysorozat már a franciák ingerküszöbét is túllépte, és miközben Bokassa Líbiában tartózkodott, 1979. szeptember 20-ról 21-re virradó éjjel francia különleges alakulatok segítségével megdöntötték a császár uralmát. Helyére elődjét, David Dackót ültették, aki azonnal visszaállította a köztársaságot. Bokassa volt az első afrikai vezető, akinek az egykor általa vezetett országban folytatták le a perét. A diktátort távollétében halálra ítélték, majd miután 1986-ban hazatért, egy, immár jelenlétében zajló tárgyaláson megerősítették az ítéletet, ám végül több enyhítést követően, 1993-ban szabadult. Három évvel később, szívrohamban halt meg.

A Bokassával szemben elhangzó leggyakoribb vádak szerint krokodilokkal és oroszlánokkal etette meg az ellenségeit, és olykor a kannibalizmustól sem riadt vissza, ám egyik szóbeszédet sem támasztják alá megkérdőjelezhetetlen bizonyítékok. Brian Titley, a téma szakértője szerint a kannibalizmus bélyege uralkodása alatt Bokassa érdekeit szolgálta. Az országban ugyanis meglehetősen elterjedt volt a nézet, miszerint az emberhúst evők emberfeletti képességekre tesznek szert. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár