Vasco da Gama nagybátyjának elsüllyedt hajója rejtette az eddigi legrégebbi asztrolábiumot
2017. október 25. 15:33 MTI
A legrégebbi ismert tengeri asztrolábiumot (csillagóra) találták meg egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában. Az eszközzel a középkori hajósok a Nap magasságát délben megmérve a saját helyüket és a továbbhajózás irányát határozták meg.
Korábban
A bolygók pályájának és pillanatnyi helyének meghatározására szolgáló eszközt már az ókorban is ismerték, de csak a késő középkorban használták a hajózásban, például az Indiába tartó portugál felfedezők a 15. század végén, a 16. század elején.
A 17,5 centiméter átmérőjű, két milliméternél vékonyabb bronzkorongot már 2014-ben felhozta az Omán partjainál elsüllyedt hajó fedélzetéről David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász, de a Warwicki Egyetem csak most állapította meg róla szkenneléssel, hogy egy olyan eszköz, amellyel a középkori hajósok a Nap magasságát délben megmérve a saját helyüket és a továbbhajózás irányát határozták meg. A kopottas fémlemez peremén csak a szkennelés tudta kimutatni az 5 fokonként elhelyezkedő rovátkákat, amelyek bizonyítják, hogy navigációs eszközről van szó.
Az amerikai kutató szerint a csillagóra 1495 és 1500 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál. A korongon jól látható I. Mánuel portugál király címere. Mearns cége, a Blue Water Recovery már 1998-ban megtalálta a hajóroncsot, de csak 2013-ban kezdte meg a feltárását az ománi kulturális minisztériummal együttműködésben.
Mearns szerint a roncs az Esmeralda nevű hajóé, amely részt vett Vasco da Gama portugál felfedező második indiai expedícióján (1502-1503), és amelynek kapitánya a nagy felfedező nagybátyja volt. A hajó viharban süllyedt el 1503-ban, a roncsról 2013 óta csaknem 3000 tárgyat hoztak fel búvárok.

Vasco da Gama az első európaiként jutott el tengeri úton Indiába, megnyitva az utat a gyarmatosítás, az Európa és Ázsia közti kereskedelem korszaka előtt. A portugálok élen jártak a tengeri asztrolábiumok fejlesztésében, legkorábbi bizonyíték a használatukra 1480-ból származik – közölte David Mearns. A BBC szerint a hajózásban használt csillagórák ritkák, az ománi a 108. katalogizált asztrolábium. A műszer biztosan 1502 előtt készült, mert a hajó ekkor indult el Portugáliából, de nem korábban, mint 1495-ben, mivel I. Mánuel csak abban az évben lépett trónra.
A világ legrégebbi ismert tengeri asztrolábiumát az Ománi Nemzeti Múzeum kapta meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59