2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

Milyen volt a mindennapi élet a középkorban?

2021. március 29. 11:29 Múlt-kor

Sok munka, kevés sport

De hogyan teltek a gondos mindennapok? A kézi munka uralta az életet, a gazdálkodó pedig az évszakok változásai szerint élte mindennapjait: ősszel szántott, tavasszal vetett, augusztusban betakarított. Az átlagemberek vesszőből és agyagból készült épületekben éltek, amelyek szinte kizárólag egyszintesek voltak. A fűtéshez és a főzéshez használt tűz gyakran azonos volt. A vizet legjobb esetben a kútból, máshol a folyókból és a tavakból kellett behordani.

Mivel a régi római városokat leszámítva nem volt csatornázás, a fekália és a hulladék legtöbbször nem éppen higiénikus módon elérhető közelségben maradt. A középkor elején csak kevés út volt utcává kiépítve vagy éppen kikövezve, ezért még a rövidebb utak is könnyen kalandossá válhattak – ugyan 1186-ban Párizs egyes utcáit királyi parancsra kővel burkolták, a legtöbb városban erre még több száz évet kellett várni.

1180 körül születtek meg az első leírások a magánházak ablaküvegeiről, de általánosságban elmondható, hogy az a templomok és paloták luxusa volt. A legtöbb házat az olajlámpák vagy gyertyák csak gyengén világítottak meg. Bútor alig akadt, fémből készült csavarok nem voltak, a szögek és a drót sem voltak könnyen beszerezhetőek a késő középkorig, szövőszék viszont sok helyen volt. Az üvegből készült és hátul öntött ónréteggel ellátott tükrök első említése 1254-ből származik.

Ami a táplálkozást illeti, a középkor embere nem ismerte se a krumplit, se paradicsomot, se pedig a rizst. A mindennapokat a zöldség- és gabonaételek határozták meg, plusz amit sikerült összegyűjteni: dió, bogyók, csalán. A só olyan értékes volt, hogy magas adót vetettek ki rá és fizetőeszközként is használták. Édesítőszernek mézet használtak, a leggyakoribb ital pedig az otthon erjesztett – igen gyenge – sör volt. A füstölnivaló dohány hiánycikk volt (a dohánynövény első leírásai 1497-ben érik el Európát), a fűszereket pedig a legtöbben csak a távoli országokról szóló mesékből ismerték.

A mindennapok egyhangúságát a játékok törték meg, amelyek a társadalom gazdagabb és szegényebb rétegeiben egyaránt nagy népszerűségnek örvendtek, nem csupán a gyermekek (például fogócska), hanem a felnőttek körében (kártya-, társas-, kockajátékok, sportok, így például az íjászkodás, birkózás, labdajátékok) is. A nemesek legfontosabb szórakozási formái a versengési szellemet kielégítő, illetve a fizikai kondíciót szinten tartó lovagi tornák, illetve a köréjük épített lakomák, egyéb ünnepségek voltak, amelyeknek a társadalmi kapcsolattartás szempontjából is fontos szerepük lehetett.

Becslések szerint a középkorban az egyébként is pihenőnapnak számító vasárnapok mellett átlagosan nyolc hét volt egy évben, amikor általában vallási megfontolás miatt tilos volt dolgozni, vagyis – mostani kifejezéssel élve – munkaszünet volt. Ilyen volt a karácsonyi időszak, a húsvét előtti nagyhét, a Gyümölcsoltó Boldogasszony, a Gyertyaszentelő Boldogasszony, a Kisboldogasszony, a szeplőtelen fogantatás ünnepe, a pünkösd, de nem volt szokás dolgozni a mezőgazdálkodással kapcsolatos ünnepeken sem, például a szántás végén vagy a betakarítás befejezésének napján.

Mivel Gutenberg csak a 15. század második felében kezdte el az általa feltalált mozgatható betűkkel való nyomtatást, a pergamenre kézzel írt könyvek rendkívül drága ritkaságok voltak. De írni és olvasni is alig tudtak néhányan, így azok a hirdetmények, amelyek nem oklevélként kapták meg hivatalos formájukat, szóban kellett, hogy utat találjanak – becslések szerint 1500 körül mindössze a férfilakosság 10, illetve a nők 1 százaléka volt írástudó.

Az időzítés pontatlan volt, az apátságokban, kolostorokban és zárkákban világszerte gyertyákat, tömjénfüstölő pálcákat használtak. A 13. században legfeljebb a kolostorokban volt óra (a súlyhajtású órák ezt követően terjednek el Európában), majd a 14. században Európa-szerte megjelentek a mechanikus órák a városok tornyaiban. 1336-ban Milánóban, 1350–1370 között pedig Firenzében, Bolognában, Ferrarában, Nürnbergben és Párizsban is elkészült az első óra.

Nem elhanyagolható tényező az időjárás, amely igen nagy szerepet játszott a kora középkori emberek hétköznapjaiban. Ebben a korszakban – ellentétben a Rózsa neve című filmben sugalltakkal – az észak-atlanti térség éppen felmelegedőben volt. E hőmérséklet-emelkedésnek köszönhető, hogy északon megolvadt a jég, ami lehetővé tette a vikingek számára Grönland és más északi területek gyarmatosítását. Furcsa módon épp a reformációtól a 19. századig tartó évszázadokra esett az úgynevezett kis jégkorszak, így a „felvilágosodás” sokkal sötétebb és hidegebb volt, mint maga a „sötét középkor”.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Kolumbusz megérkezése San Salvadorra egy 19. századi festményenPetrarca (1304–1374) és múzsája, Laura a költő otthonának egyik freskóján, az olaszországi Arquà PetrarcábanAmbrogio Lorenzetti: A jó kormányzás hatásai a városra és a vidékre (1337–1339)Sajt előkészítése és felszolgálása a Tacuinum Sanitatis című, bagdadi eredetű középkori orvosi kézikönyv egy illusztrációjánJohanne Gutenberg munka közbenElőadás a Bolognai Egyetemen a középkorban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár