Valóban Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított medencecsont-töredék
2017. december 7. 10:05 MTI
Szent Miklós korából származik az ereklyeként tisztelt medencecsont-töredék - állapították meg az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével. A kutatók a továbbiakban DNS-tesztekkel szeretnék megállapítani, hogy a Szent Miklósnak tulajdonított csontok közül hány köthető egyetlen személyhez, és hány állhat kapcsolatban az Oxfordban vizsgált csonttal.
Korábban
A vizsgálat szerint az ereklye Szent Miklós korából származik, akiről úgy tudni, hogy időszámításunk szerint 343-ban halt meg. Bár egyelőre nem bizonyított, hogy a csont konkrétan a szentté, az bebizonyosodott, hogy abból a korból származik. Az oxfordi kutatócsoport szerint ezek voltak az első vizsgálatok, amelyeket a csontokon végeztek.
A mai Törökország területén meghalt Szent Miklós állítólagos ereklyéi az olaszországi Bari egyik kriptájában találhatók a 11. század óta. Népszerűsége és a Mikulás alakját megteremtő legendája miatt több helyszínen is őriznek olyan csontokat, amelyeket neki tulajdonítanak, eredetiségük azonban kérdéses. Több száz ilyen csont létezik, az egyik gyűjteményt egy velencei templomban őrzik - olvasható a BBC honlapján.
Az Oxford Egyetem kutatói ezúttal egy medencecsont-töredéket vizsgáltak, amelyet egy franciaországi templomban őriztek, és amely ma az amerikai Illinois államban élő Dennis O'Neill atya tulajdona. „Sok más ereklyéről bebizonyosodott, hogy jóval későbbről származik. Ez esetben azonban elképzelhető, hogy éppen maga Szent Miklós csontjáról van szó” - mondta Tom Migham, a kutatást végző központ igazgatója.
A kutatók a továbbiakban DNS-tesztekkel szeretnék megállapítani, hogy a Szent Miklósnak tulajdonított csontok közül hány köthető egyetlen személyhez, és hány állhat kapcsolatban az Oxfordban vizsgált csonttal. A tudósok különösen kíváncsiak arra, hogy vajon a most vizsgált medencecsont-töredék illeszkedik-e a Bariban őrzött csontokhoz, amelyek között nincs teljes medencecsont.
Szent Miklós a hagyomány szerint a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Szüleit már kiskorában elvesztette, egyik rokona nevelte fel, és ismertette meg a kereszténységgel is. Megtérése után jótékony célokra osztogatta szét örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra (ma: Demre) püspökévé. Jótékonykodásával vívta ki az emberek tiszteletét és szeretetét, tettei miatt már életében szentnek tartották. A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz.
Halála után püspöki székhelyén temették el, ám a korabeli források szerint csontjait később ellopták és a dél-olaszországi Bariba vitték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap